Mint mindenkinek, nekem is megvannak a bejáratott kedvenc fogásaim, amelyeket csukott szemmel is el tudok készíteni. Csak az a probléma, hogy rettentően unom már őket. Meg a környezetem is. Így esett, hogy elkezdtem Fiala receptjeit megfőzni-sütni otthon. Leginkább akkor vettem elő őket, amikor gyorsan villantani akartam valami egyszerű, de mégis különleges fogást a vacsoravendégek előtt (remélem, figyelsz Borcsa!).

Mióta Borcsa megsütötte nekünk BBQ csirkeszárnyas ebédjét az irodában, azóta szent meggyőződésem, hogy nemcsak a férfiak, hanem a nők szívéhez is a gyomrukon keresztül vezet az út (csak eddig túl hiúk voltunk, hogy beismerjük).

De én mostantól vállalom! Igen, Borcsa engem kilóra megvettél, mint azt a két kilónyi csirkeszárnyat a Fény utcai piacon az irodai ebédhez.

BBBQ csirkeszárnyak

Ezért aztán konyhamesterségem következő szintjére lépve egyik este elhatároztam, hogy én bizony megcsinálom „BBQ csirkeszárnyakat” (azaz Borcsa BBQ csirkeszárnyait) paradicsomcsatnival  – hogy másvalaki szívét én is elraboljam. Ezen a ponton akár át is nevezhetjük a fogást „csirkefogó falatoknak”... (Bocs.)

(forrás: giphy.com)

Borcsa receptje átírva két főre

Végy ipari mennyiségű csirkeszárnyat két főre, azaz kábé tíz darabot. Egy tasak BBQ fűszerkeveréket keverj össze egy nagy löttyintésnyi olajjal, tedd bele egy műanyag zacskóba, és rázd benne jól össze a csirkeszárnyakat, így minden pepecselést megúszva szépen mindenhová jutni fog a pácból. Figyelem, ne kövesd el azt a hibát, hogy nem veszed ki a műanyag zacskóból a cuccot, mert ehetetlen lesz a végeredmény! Sütőpapírral kibélelt tepsiben süsd 220 fokon 55 percig... és Bon apetit!

Paradicsomcsatni

Olívaolajon pattogtass ki egy evőkanál mustármagot, öntsd fel egy kis doboz olasz paradicsomszósszal, majd dobj bele pár szegfűszeget, két kis babérlevelet, egy fél kiskanál fahéjat, két evőkanál barnacukrot, egy evőkanál Erős Pistát (ez utóbbi elhagyható). Sózd, borsozd, majd, amikor összerottyant, a végén jöhet bele egy löttyintésnyi balzsamecet.

Na, eddig a recept a profitól. Most jön a valóság.

Romantikus vacsora előfeltétele: gyújtsd magadra a konyhát, hogy tüzes legyen a hangulat

A profizmus látszatát keltve mindent úgy csináltam, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Díszmagyarban álltam már a főzőlapnál, hogy a csinosodásra ne a végén kelljen időt szánnom, különben is mászterséf vagyok, és tök egyszerű a recept. Legközelebb majd a pad thai receptjét csinálom meg – ábrándoztam magamban.

(forrás: giphy.com)

Minden tökéletesen ment, mint a karikacsapás, egészen addig, amíg el nem értem a paradicsomcsatnihoz. Pontosabban a mustármaghoz. Akkor a következő (egyoldalú) párbeszéd zajlott le, cseten:

– Borcsaaaaa, ha pattogott kukorica illata van a mustármagnak, akkor kész?

– Borcsaaaa, nem kéne rá fedőt tenni? ÚRISTEN. EZ BELEPATTOG A POFÁMBA.

– Borcsaaa odakozmáááált, az egész konyha olajos mustármagoohohohoosss.

– BORCSAAAaaAaaAAaaa a fáradtolajat a vécébe kell önteni, UGYE?! BORCSA, GŐZÖLÖG A KÉK ÓCEÁN ILLATÚ vécé. BASZKI!!!

Két órával később érkezik a válasz (miközben végig online volt messengeren)

Borcsa: – Cikkszagot érzek.

Csak, hogy vizualizáljam a probléma okozóját, ő az itt ni: 

úgynevezett mustármag

Oké, magamról is iderakhattam volna egy képet akár, mert én voltam a hülye, aki nem tudta, hogy kell rá fedő, de mentségemre szóljon, életemben nem használtam még mustmármagot. Na, szóval emiatt a pici mag miatt kellett egy laza negyven perces kitérőt tennem: takarítás, újraöltözés... és vissza a tűzhelyhez. 

Az első kiegészítés zöldfülűeknek

Honnan tudjam, hogy kipattogtak, ha olyan pici, hogy ahhoz, hogy lássam őket, közel kell hajolnom. Ha közel hajolok, akkor viszont az arcomba pattog?

Úgyhogy, íme:

Fenti receptünket annyi pontosítással egészíteném ki, hogy a paradicsomcsatni készítésekor elég egy-két percig pattogtatni fedő alatt (!) a pici mustármagokat. Az popcornillat fellibbenésekor már le is veheted a tűzhelyről.

Tanulság? Egy kis mustármag is hatalmas tetteket vihet véghez.

Oké, de mi lett a pasival?

Ezt, ha nem gond, rövidre fogom. Eltekintve attól, hogy semmi sem úgy történt, ahogy elterveztem, a vacsora ötcsillagosra sikeredett. Amihez valószínűleg az is hozzájárult, hogy mentőötletként elkészítettem a saját, már jól bejáratott csokoládészuflémat.

Szóval jön még a desszert, Borcsa, remélem, elfogadod a kihívást!

Pepecsmentes csokiszuflé

Amikor végre kirepültem a családi házból, a bűntudat nélküli habzsolásnak szenteltem a konyhámat. Francba a napi háromszori étkezéssel, ha ehetek desszertet reggelire! Az első dolgom az volt, hogy csokiszuflét csináljak. Nem sokkal később pedig már kisebb desszertgyárrá váltam, mert imádom az édességeket. Az összes variációból, amit eddig kipróbáltam Széll Tamásé (ki másé) volt a legjobb. 

Ehhez a csokiszufléhoz viszont nem kell se vízgőz fölött olvasztani a csokoládét és a vízzel teli tepsibe sem kell ereszteni a kis kerámiatálkákat, ahogyan azt a legtöbb recept ajánlja. A Széll Tamás-féle csokiszuflé kevesebb lépéssel is elkészíthető, mint a reformkonyhák receptjeiben áll, mégis tökéletesen ugyanazt az eredményt kapod.

Hozzávalók:

20 g búzafinomliszt

20 g vaj a szuflé forma kenéséhez

2,2 dl tej

200 g csokoládé, keserű (minél keserűbb annál jobb)

3 db tojás sárgája

4 db tojás fehérje

20 g kristálycukor a szuflé forma szórásához

A recept

Előkészítés gyanánt vajazd ki alaposan a szufléformákat, majd tedd a hűtőbe. A sütőt pedig melegítsd elő 190 fokra.

Körülbelül két csapott evőkanálnyi lisztet dolgozz el tíz grammnyi vajjal egészen addig, amíg a vaj fel nem szívja az összes lisztet. Ezt követően a tejet tedd fel főni, majd  folyamatos kevergetés mellett mehet bele egy csipet só és egy kanál cukor. Ha már nem ropog keverés közben a cukor a kanál alatt, add hozzá a lisztes vajat. Egy-két perc alatt folyamatos kevergetés mellett csodásan be fog sűrűsödni. Vedd le a tűzről, és add hozzá a keserű csokoládét, ami szép fényes masszává fog összeállni. Ha ez megtörtént, akkor keverd hozzá a tojássárgáját, és tedd félre hűlni.

Vedd elő a jól behűtött kivajazott szuflétálkákat (vajazd ki újra, ha szükséges) és önts a formák belsejébe cukrot. Forgasd addig, amíg minden oldalára nem tapad belőle. Miközben hűl a csokimassza, verd kemény habbá a megmaradt tojásfehérjét, majd a végén óvatosan forgasd bele a csokoládékeverékhez úgy, hogy a hab ne törjön össze.

Az így kapott nyers szuflétésztát öntsd a kivajazott formákba, és süsd 15-20 percig, addig amíg öt-hat centire ki nem emelkednek a formákból. Az eredmény ilyen csodaszép lesz, ni: 

És ne feledd: ját-szós-ru-ha!

Szőcs Lilla

A kiemelt fotón nem Lilla látható. De szerintem ezt kitaláltátok.