„Mindig azt hittem, hogy te soha nem tennéd velem ezt”
Zúg a hűtő. Van két órám, amíg hazaérsz. Hogy kiderüljön, ez az utolsó beszélgetésünk lesz-e, vagy az első, tiszta lapokkal.
Mindenkinek van egy története. Legalább egy, ami van annyira érdekes, hogy mások is szívesen meghallgatják. Vagy azért, mert van benne valami különleges, vagy épp ellenkezőleg, azért, mert olyan átkozottul jellemző sokunkra. Lehet, hogy tanulságos, lehet, hogy inspiráló, felháborító, izgalmas, vagy egyszerűen csak vicces. Ez itt a te oldalad, oszd meg velünk és a világgal a te történetedet!
Ha az alábbi gombra kattintasz, egy űrlapot találsz, ahol a neved és email címed megadása után rögtön be is írhatod a sztorit, ami velünk is megtörténhet.
Ui. Noha nagyon igyekszünk, de sajnos nem tudjuk megígérni, hogy mindent és azonnal közlünk. Az olvasószerkesztés jogát pedig fenntartjuk. Köszönjük a megértéseteket.
Zúg a hűtő. Van két órám, amíg hazaérsz. Hogy kiderüljön, ez az utolsó beszélgetésünk lesz-e, vagy az első, tiszta lapokkal.
Te mit tettél volna?
„Arra vagy, hogy leszokjak rólad, aztán mikor nehéz idők járnak, bűntudattól részegen egy sarokban, visszaszokjak rád.”
Apás hétvége, egy furán elhangzó mondat – az új feleség szemszögéből.
Íme, egy nő igaz története, akitől aljas módon elrabolták a gyertyafényes romantika, a szerelmeskedés és a gyöngéd csókok lehetőségét. Egy életre.
Az osztálytalálkozókon a kerek asztal körül ülve előkerülnek a régi ismerősök sorsának újabb és újabb fejezetei. És sajnos nem mindegyik vidám.
„Annyi minden van, amit szeretnék elmondani. Hogy még fél évvel a szakítás után is megszakad a szívem minden reggel, amikor munkába menet átrobog a vonat a településen, ahol élsz.”
„Csak hümmögni vagyok képes, közben azon kattogok, hogy lépjek már le, menjek már ki ebből a rothadó épületből, a rothadó egészségügyből, menjek ki, és hadd sírjam el magam, és próbáljak minél messzebb kerülni ettől az egésztől.”