A dinnyeárus hangos ember, torkaszakadtából kiáltja, hogy „díííínyeeee”. Sosem mondja rövid i-vel, dupla ny-nyel és egyetlen e-vel, hiszen ő a román alföldön másként tanulta a hangsúlyokat, és bármennyire igyekszik is a magyarlakta településeken áruba kiáltani portékáját, akcentusa árulkodó marad.
A magyar állammal nagyon nehéz biztonságos kötődést kialakítani. Mert vagy elhanyagol, cserben hagy minket, vagy – ha vannak is jó pillanatai –, minimum zavaros, átláthatatlan, kiszámíthatatlan a működése.
Karikó Katalinnak nemcsak a tudományos eredményei kivételesek, hanem a története is igazán népmesébe illő: egy kisújszállási vályogházból indult, és meg sem állt a Nobel-díjig. A biokémikus ma ünnepli születésnapját, mi pedig ez alkalomból elevenítjük fel életének legikonikusabb jeleneteit.
Hovatartozás. Milyen sokat mondó szó. De talán mégis az a legjobb, ha mindenki maga dönti el, hová akar tartozni. Ha két helyen is dobog a szíve, hiszen az egyik szülője román, a másik magyar, akkor két helyre.
Ha még mindig hezitálsz, mi kerüljön az ünnepi asztalra, Pásztory Dóri szolgálhat neked pár remek ötlettel! Ha már megvan a menü, akkor pedig tedd el ezt a cikket jövőre.
Egy szerelmespár: egy magyar lány és egy török fiú Insta-oldalt indított a magyar szólásmondásoknak. Így lett egy belső poénból népszerű gyűjtemény. Olvasd el a történetüket!
Miért nem is annyira nehéz megtanulni franciául? És mi az, ami a magyarul tanuló franciáknak a legnagyobb kihívás?
Még mindig nincs vége az elvándorlásnak, még mindig akadnak újak, akik útra kelnek. Vajon viszik magukkal a nemzeti ünnepeinket is? Mit jelent nekik ez a nap a távolban?
Hányadik kép a kedvencetek?
Amikor megerőszakolják a cigány miniszterelnököt és lesittelik a cigány csillagászt