Szemüvegkeret hagymahéjból, ülőlap fenyőtűből, lámpa narancshéjból és váza kávézaccból. Zala Zsófi formatervező a növényi hulladékokban nem szemetet, hanem kihívást és tengernyi lehetőséget lát.
Nem dobunk ki ételt. Ételt nem dobunk ki. Ki nem dobunk ételt.
Mindenki a fenntartható fejlődést emlegeti, valójában viszont nem a fejlődésről kellene beszélni, hanem arról, hogyan „vegyünk vissza”. De miként egyeztethető ez össze egy profitorientált nagyvállalat működésével?
A természet részei vagyunk, és a természet is itt él bennünk – csak meg kell találnunk, hogyan kapcsolódhatunk újra hozzá.
Egyszer el kell kezdeni a változást… lehet, hogy éppen ma!
A műfenyő vajon környezetbarátabb megoldás-e, mint egy igazit vásárolni? Mi a helyzet a gyökeres verzióval? Vendégszerzőnk ennek járt utána:
A Komposzt első évadában már körüljártuk a cégek greenwashing – azaz a zöldre mosás – trükkjeit, a legújabb epizódban pedig Nagy Réka, azaz Ökoanyu olyan nőkkel beszélget, akik nemcsak kampányszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság kérdésével, hanem a cégeik alappillére, hogy az ökológiailag is fenntartható módon működjön. Hallgassátok meg, szerintünk érdemes!
Te is érezted már úgy, hogy soha semmire nincs időd? Legalábbis arra nem, amire szeretnéd? A Komposzt második évadának premierepizódjában az erre a problémára megoldási lehetőségként létrejött slow, azaz lassításra törekvő mozgalomról lesz szó, aminek célja, hogy visszataláljunk az emberi tempójú élethez, és ezzel fenntarthatóbbá tegyük a mindennapjainkat.
A világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele, egymilliárd kiskorú a klímaváltozás szempontjából „rendkívül magas kockázatú” országban él. Gyerekjogi szerzőnk egy 17 éves magyar klímaaktivistával beszélgetett. Érdemes elolvasni.
A ma ötvenéves Greenpeace nevét a Rainbow Warrior-ügy kapcsán ismerte meg a világ. És hogy mi volt a Rainbow Warrior? Sok más érdekesség mellett ez is kiderül az alábbi kvízünkből: