A Komposzt első évadában már körüljártuk a cégek greenwashing – azaz a zöldre mosás – trükkjeit, a legújabb epizódban pedig Nagy Réka, azaz Ökoanyu olyan nőkkel beszélget, akik nemcsak kampányszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság kérdésével, hanem a cégeik alappillére, hogy az ökológiailag is fenntartható módon működjön. Hallgassátok meg, szerintünk érdemes!
Te is érezted már úgy, hogy soha semmire nincs időd? Legalábbis arra nem, amire szeretnéd? A Komposzt második évadának premierepizódjában az erre a problémára megoldási lehetőségként létrejött slow, azaz lassításra törekvő mozgalomról lesz szó, aminek célja, hogy visszataláljunk az emberi tempójú élethez, és ezzel fenntarthatóbbá tegyük a mindennapjainkat.
A világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele, egymilliárd kiskorú a klímaváltozás szempontjából „rendkívül magas kockázatú” országban él. Gyerekjogi szerzőnk egy 17 éves magyar klímaaktivistával beszélgetett. Érdemes elolvasni.
A ma ötvenéves Greenpeace nevét a Rainbow Warrior-ügy kapcsán ismerte meg a világ. És hogy mi volt a Rainbow Warrior? Sok más érdekesség mellett ez is kiderül az alábbi kvízünkből:
Ki a zöldebb? Egyáltalán, lehet mérni, hogy kinek az életmódja fenntarthatóbb? És miért bántják egymást az emberek még ezen a területen is, amikor a cél – elvileg – közös? A Greenpeace kommunikációs munkatársával ezekre a kérdésekre keresi a választ a Komposzt e heti adásában Nagy Réka, azaz Ökoanyu.
Miért van az, hogy a fenntarthatóság inkább a nőket érdekli? Miért sértheti egyes férfiak identitását a vegánság? És egyáltalán, mit jelent, ha arról beszélünk, hogy a fenntarthatóság nőnemű? Ez mind, és még sok más érdekesség kiderül a legújabb Komposztból, kattintsatok, és hallgassátok!
Attól, hogy valamire ráírják, lebomló, még egyáltalán nem biztos, hogy az valóban úgy van. Ha kíváncsi vagy rá, hogyan verik át a vásárlóikat a fenntarthatóság látszatával a cégek, és miként mossák zöldre magukat a márkák, hallgasd meg a Komposzt második adását!
„Nem egy maroknyi emberre van szükségünk, akik tökéletesen csinálják a hulladékmentességet, hanem milliókra, akik tökéletlenül.”
Az erdőkert nem egyenlő az elvadult kerttel, ez egy gondosan megtervezett rendszer, amelyben mindennek megvan a maga helye és szerepe. A riportunkban emlegetett kert már hétéves, és évről évre érezhetően kevesebb a munka vele, nemcsak a nyírt gyephez, de a hagyományos veteményeshez képest is. Ásni, kapálni nem szükséges, gazolni is csak nagyon keveset kell, locsoláshoz általában elegendő az esővíz. Ideje megtanulni a varázsszót: erdőkert.
„Évekig mostam a pelenkát, kerültem a csomagolt dolgokat, szabadidőmben hulladékmentesítő tippekről olvastam és társadalmi ügyekben mélyedtem el. […] úgy éreztem, ez feljogosít arra, hogy a másokat jelzőkkel illessek. Mémeket osztottam meg, amik igazolták az álláspontomat és jól odaszúrtak annak, aki másképp gondolkodik. A cél szentesíti az eszközt, gondoltam, kötelességem nyomatni az »igét«. Ma már máshogy gondolom...” Fontos gondolatok és kétségek a Föld napjára: