A test sohasem felejt – Gyerekkori traumáink egyszer a felszínre törnek
Vajon miért hiszik még sokan, hogy bármit büntetlenül megtehetnek egy gyerekkel?
Vajon miért hiszik még sokan, hogy bármit büntetlenül megtehetnek egy gyerekkel?
Még egyszer, századszor. És ha kell, százegyedszer is.
„Be lehet rendezkedni kényelmesen a szép embertelenségek otthonosságába. Mert mindent meg lehet szokni.”
Másfél millió áldozat, keresztre feszítés, nők hárembe hurcolása – a XX. században történt ez is.
Megfélemlíthetetlen krónikása volt egy erőszakos rendszernek – 48 évet élt.
„Tegyünk keresztbe a pedofiloknak! Neveljünk érzelmileg biztonságban lévő gyerekeket!” Dr. Gyurkó Szilvia írása.
„Tudomásul kell végre vennünk, hogy a családon belüli erőszak létezik, ha tetszik, ha nem. Mégpedig átlagcsaládok átlagotthonaiban. Csak rajtunk áll, hogy mit kezdünk vele” – mondja a Születésnap című dán film kapcsán pszichológus szerzőnk.
A letiltott érzések a legveszélyesebbek, mert az érzés mindig jogos – csak a viselkedést kell kontrollálni.
Mit tehet az iskola, hogy megfékezze az erőszakot?
„Muszáj színekben gondolkodnunk, muszáj a szélsőségeken kívül az árnyalatokat is látnunk, különben úgy neveljük a gyerekeinket, mintha az egész élet egy háború lenne… aztán meg csodálkozunk, hogy tele vannak a gyerekpszichológusi rendelők szorongó és agresszív gyerekekkel?”