A klasszikus Disney-mesék a jó mindenek feletti diadalán túl a kutatások szerint más mintákat is erősen közvetítettek: ezek a mesék szinte tudat alatt megalapozták az elképzeléseinket arról, mit nevezünk férfinak és nőnek.
Az elmúlt bő két évtizedben rengeteg művész, tudós, médiaszemélyiség állt ki az LMBTQ-emberek elfogadása mellett. Felismered, kiktől származnak az idézetek?
Nem áll meg tőle a szíved, de szinte biztos, hogy elolvad.
Az LMBTQ-fiatalok „átnevelését” célzó reparatív terápia óriási károkat képes okozni. Szerzőnk, Kanicsár Ádám András az itthoni helyzetnek járt utána:
„Évek óta csak nézem, ahogy elrobog mellettem mások vonata a felnőtté válás útján. Mindenkit eljegyeznek, mindenki házasodik, lagzi lagzi hátán, én pedig ott ülök mindegyiken, és örülök, miközben tudom, van rá esély, hogy ilyenben nem lesz részem. De akkor mi lesz velem? És nekem ez miért nem jár?”
Ki számít hozzátartozónak egy LMBTQ-ember esetében, és ki nem? Ki hozhat döntést a kórházban a meleg párok gyermekével kapcsolatban? Részesülhet-e mesterséges megtermékenyítésben egy leszbikus nő? Hogyan juthat hormonkészítményhez egy transznemű ember? Fontos kérdések, amelyek igencsak megnehezítik embertársaink életét:
„Nem szeretnék Cassandra lenni, de muszáj újra elmondani: baj van. Nagyon nagy. Nem képzeletbeli, nem ideológiai vagy politikai, hanem kézzelfogható, emberéletben mérhető, valóságos. És nem tudom, hogy meddig tartunk még ki”. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember gondolatai a magyar gyermekvédelem helyzetéről.
„Eszembe jut, milyen félni az utcán, miközben azon jár az eszed, hogy nem öltöztél-e túl buzisan, nem jársz-e túl buzisan, nem létezel-e túl buzisan.”
Emmett és édesanyja, Ágnes kivételes története arra példa, hogy LMBTQ-emberként a jelenlegi ellenséges, kirekesztő politikai közegben és jogfosztottságban a feltétel nélküli szeretet szó szerint életmentő lehet.
Az egyik első melegjogi aktivista volt a világon, mégsem tesznek róla említést a történelemkönyvek.