Négy éve él látható módon nőként egy olyan világban, ahol a puszta létezése is provokáció a fennálló hatalom szemében. Milanovich Domi kérdezte a szerzőt szabadságharcairól, újjászületéseiről és a szeretet megosztásáról.
Sztereotípiákon alapuló kérdések, pejoratív szóhasználat, a kisebbségi csoporthoz tartozó személy érzéseinek elbagatellizálása vagy az általa megélt valóság megkérdőjelezése – ezek mind a mikroagresszió formái, amelyek nemcsak a LMBTQ-embereket érinti, hanem bármilyen marginalizált, kevesebb hatalommal bíró csoportot. Vajon hogyan lehetne úgy visszajelezni egymásnak, hogy senki ne bántódjon meg, és a világ is jobb hely legyen? Milanovich Domi írása a mikroagresszió felismeréséről és a leghatékonyabb válaszokról.
A gyerekjogok ismertsége Magyarországon az egyik legalacsonyabb Európában, és a gyerekjogok körül általában sok a félreértés. Hivatkozni viszont kiválóan lehet rájuk. Szakértői vélemény.
Mit tennél, ha már a puszta létezésed is erős indulatokat keltene idegen emberekben? Ha amiatt, aki vagy és akit szeretsz, illetve ahogyan az életedet éled – amihez egyébként senkinek semmi köze – diszkriminációnak, verbális és nem ritkán fizikai abúzusnak lennél kitéve? Mennyire tudnál így felszabadult, boldog lenni?
Anasztáziát azt követően bocsátották el a munkahelyéről, hogy a vezetőség számára kiderült, meleg. Az LMBTQ-emberek nemcsak a mindennapi életükben, de a munkaerőpiacon is súlyos diszkriminációnak vannak kitéve, holott a legújabb felmérések szerint a munkahelyi kirekesztésüknek súlyos gazdasági következményei is vannak.
A drag – azaz dress as girls – az egyik legösszetettebb művészeti ág, amihez nemcsak stílusérzék, hanem határtalan kreativitás, szexi mozgás és jó humor is szükséges. A drag queenek életét sok sztereotípia övezi, holott az extravagancia csak a színpadon jellemző rájuk.
Advent tizenhetedik napján megtörtént a kilencedik alaptörvénymódosítás. Ez pedig egy vállaltan zaklatott reakció.
„Nem a szexuális orientáció a kérdés, hanem a konszenzus, a beleegyezés. Ha nincs beleegyezés, ha kényszerítés, fenyegetés, zsarolás, érzelmi vagy fizikai erőszak van, akkor a szex nem szex, hanem erőszak. Ha pedig a partner egy gyerek, akkor teljesen mindegy minden körülmény, mert fel sem merül, hogy az aktus szex lenne. Az erőszak. Az erőszak pedig sosem magánügy.” Ez csak egy fontos idézet dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember írásából. Olvassátok el az egészet:
„…ismerünk olyan szülőt, aki az óvodában nem meri elmondani, hogy nem egyedülálló, hanem egy másik anyukával neveli közösen a gyereket, mert fél a következményektől. De ez a gyerekre is nagyon rossz hatással van. Ők azért bujkálnak, mert valamitől valamilyen formában félnek, és ez az, ami nem egészséges egy gyereknek. Nem az, hogy két anyukája vagy két apukája van.”
„Azon országok közé tartozunk, ahol a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, a szivárványcsaládok jogainak oltalma, és az LMBTQ-személyek esélyegyenlősége nemhogy nincs törvénybe iktatva, de a civil szervezeteket, amelyek a fentieket tűzik a zászlajukra, egyenesen családellenesnek nyilvánítják, mondván: az azonos nemű szülők által nevelt gyermekek ügye »nem fér bele a magyar értékrendbe«, és ha normalizáljuk az elfogadást, az »veszélyezteti a gyermekeket«”.