Hiba lenne azt gondolni, hogy a Pride betiltása és a gyülekezési jog korlátozása mindössze annak a nagyjából 10 százaléknak a problémája, akinek a nemi identitása és/vagy szexuális orientációja eltér a többségétől. A frissen elfogadott törvény óriási szorongást okoz mindenkinek, aki félti a szabadságát.
„A keddi törvénymódosítást bizonyára sokan sokféleképpen élik meg. Én óvónői szemmel látom, és óvónői szívvel élem át. Mélyen megrendített a már sokadik ütés, mely a melegek jogait éri” – írja olvasónk. Gabinak eszébe jutott egy régesrégi kisfiú, akinek a példáján keresztül megértette, mennyit tanulhatnánk mindannyian a gyerekektől az elfogadásról.
Szemle a Pride betiltásának esélyeiről és lehetséges következményeiről.
„A valóságot nem lehet betiltani. Engem, az interszex embereket, minket és a Pride-ot sem. És azt a rengeteg magyar embert, akivel nap mint nap békében, szeretetben élünk, dolgozunk, remélünk együtt.”
Kupihár Rebeka költészete képes katarzist nyújtani az elmúlt évek megalázó jogfosztásaira. Mire a kötet végére érsz, a lelked csatatér, az érzéseid szanaszét hevernek, mégis jobban ki tudod húzni magad, és messzebbre látsz, mint korábban.
Világhírű előadók részvételével tartották meg a héten Magyarország első, egyenlő házasságról szóló konferenciáját. A Szivárványcsaládokért Alapítvány által szervezett eseményről 10 erős gondolatot hoztunk nektek.
„Anyukám folyton azt mondogatta nekem, hogy most kell dolgoznom, amennyit csak bírok, mert mire 40 leszek, vége lesz. Most meg elmúltam 60, és sosem voltam ennyire elfoglalt” – idézte fel Jodie Foster, a nagy visszatérő.
A kamionon, a zsinagógakertben, majd az afterpartin is egyet hirdettünk: a minden embernek kijáró méltóságot, és az alapvetést, hogy nincs valódi szabadság, ha ennek mások rabsága az ára! Nincs biztonság, míg van, aki veszélyben van! Nincs „mi”, és „ők” – csak olyan van, hogy „mindannyian”.
Míg két férfi párkapcsolatát látva sokan pfujolnak, a női szerelem tárgyiasítás célpontjává válik sokszor. Lehámozódnak róla az emberi minőségek, a szeretet, a közös történet, és nem marad más, csak egy kategória a pornóoldalak felületén. Ezzel szembesült olvasónk, Kata is, amikor először mesélt ismerőseinek a biszexuális kapcsolatáról.
Képzeld el, hogy belépsz egy rendelőbe, ahova – az éttermekhez, kávézókhoz, üzletekhez hasonlóan – ki van téve egy szivárványszínű zászló, egy matrica, vagy az orvos, az ápoló visel egy kitűzőt, ami jelzi a pozitív hozzáállását. Hogyan éreznéd magad érintettként? És hogyan éreznéd magad akkor, ha egy barátod, családtagod lenne LMBTQ-ember? Vagy azt gondolod, minek „politizálni” a kórházakban?