Az agy „figyelemkapcsolójára” bukkanhattak a kutatók, az ADHD-t is segíthet megérteni
Amerikai kutatók egereken azonosítottak egy ősi idegsejtcsoportot, amely kulcsszerepet játszhat a figyelem irányításában és az ADHD megértésében.
Amerikai kutatók egereken azonosítottak egy ősi idegsejtcsoportot, amely kulcsszerepet játszhat a figyelem irányításában és az ADHD megértésében.
Egy közösségi médiában olvasott történet lehet igaz. Lehet megható. Lehet sokak számára ismerős is. De ettől még nem válik általános érvényűvé. És főleg nem válik önmagában diagnózissá.
Az allergia, a migrén, a cukorbetegség és az autoimmun betegségek is szerepelnek azokban a tanulmányokban, amik azt vizsgálják, hogy az ADHD-val élőknél nagyobb eséllyel alakulhatnak ki más egészségi problémák. Ráadásul a központi szenzibilizáció miatt a fájdalmat is erősebben érzékelhetik az érintettek.
Mi történik, amikor valaki egész életében azt hallja, hogy „túl sok, túl érzékeny, túl szétszórt”, majd harmincöt éves korában kiderül, hogy súlyos ADHD-ja van? Egy olvasónk arról ír, milyen érzés ledobni a maszkolás csillogó jelmezét, és milyen gyászt hozhat magával a késői felismerés.
Lukács Péter tehetséges gyerekként indult, de a diagnosztizálatlan ADHD, a szorongás és a depresszió lassan kisiklatták az életét. Londonba ment szerencsét próbálni, néhány hónap múlva már az utcán élt. Története a hajléktalanság „halálzónájáról” és a visszakapaszkodás esélyéről szól.
Súlyos szakemberhiány és számos egyéb tényező is veszélyezteti a pszichiátriai ellátást, a Magyar Orvosi Kamara szerint „így néz ki egy közegészségügyi krízis”.
Nyugtalan, nehezen koncentráló, „okos, de figyelmetlen lányból” nyugtalan, nehezen koncentráló, okos, de mindenféle saját tanult módszerekkel figyelni képes felnőtt lett dr. Gyurkó Szilvi. Aki végül úgy döntött, nem áll sorba hivatalos ADHD diagnózisért.
Nézzetek mesét velük, amíg jön a Jézuska. Csodás színészek olvasnak fel szívmelengető meséket. Csak nehogy a felnőttek is a képernyő előtt ragadjanak!
És ha olvasunk is, akkor sem azt, amit „kellene”? Ma is rengeteget olvasunk, csak épp az interneten: ott követjük a híreket, bukkanunk rá érdekes kutatásokra, akár disszertáció hosszúságú Facebook-bejegyzésekre. Mégis ott motoszkál bennünk a kellemetlen érzés, hogy olvasni „igazán” csak könyvet lehet – és akkor is csak nagy klasszikusokat.
Mit jelent az ADHD felnőttkorban? Dr. Ammer Mária és Cinthya Dictator beszélgetnek a tünetekről, a szégyenről és a fejlődés lehetőségeiről.