Az ünnepi fények, dalok és zsivaj közepette könnyen túltelítődhet az idegrendszerünk, különösen, ha ADHD-val, autizmussal vagy más neurodivergens állapottal élünk. Íme, egy gyermekpszichiáter tippjei, hogy kiszámíthatóbb, kezelhetőbb legyen a karácsony… és a rokonok se sértődjenek meg.
A nőknél nehezebben ismerik fel az ADHD-t, ami megnövekedett szenvedéshez, pszichés nehézségekhez és egészségügyi terhekhez vezet. Mit lehet tenni?
Bizonyos esetekben a valódi probléma nem az ADHD-s személy impulzív viselkedése a közösségben, mert az csak egy jelzés egy mélyebb problémáról: arról, hogy valaki hazudik, kettős mércét alkalmaz, stb. De mivel kézenfekvőbb (és lássuk be, gyakran kényelmesebb) a hangos, látványosan kiakadó ADHD-st „megfegyelmezni”, mint leásni a probléma gyökeréig, gyakran csak felületi kezelés történik. Őszintén a justice sensitivityről.
Tippek és tanácsok ADHD-val és diszkalkuliával küzdőknek, hogy egyszerűbbek legyenek a pénzügyek, és az ügyintézés is jobban menjen. Egy-egy megoldás néha talán furcsa lesz a környezetünk számára, de nem az a fontos, hanem hogy nekünk beválik valami!
Az ADHD-sokban sokszor van szégyenérzet: nem vagyok elég jó, nem tudok úgy működni, mint mások. De vajon törvényszerű, hogy szorongani, szégyenkezni kell a furcsaságok miatt, vagy lehet ADHD-val is boldogan élni? És hogyan hívhatjuk segítségül a környezetünket? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Vétek Zsófia pszichológus és autizmus-szakos gyógypedagógus segítségével Kégl Ági.
Ha elbuktam, akkor rendre megszégyenítettek – vagy épp meg is büntettek, amiért úgy viselkedem, ahogyan egy „rendes” diszkalkuliás vagy ADHD-s adott helyzetben viselkedik.
ADHD, Alzheimer-kór, depresszió, szorongás, inszomnia: csak néhány azon betegségek és neurodiverz állapotok közül, amelyekre jó hatással vannak a 40 Hz-es hullámok.
Mit jelent – és milyen érzés – szenzorosnak lenni? Csepelyi Adrienn a saját példájával magyarázza el, hogy végre senki ne gondolja ezt üres hisztinek. Ez nem választás kérdése, és nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Az autista vagy ADHD-s emberek akkor betegek, ha megfáznak. Ettől még fejlesztésre, segítségre szükség van, de nem mindegy, milyenre. Autizmussal élő klinikai pszichológusok fogalmazták meg, hogyan tudjuk jól támogatni a többségitől eltérő idegrendszerű embereket.
A body doubling nem felügyeletet jelent, és nem is szeretném, ha bárki infantilizálná az ADHD-sokat. Nem arról van szó, hogy szükségünk volna valakire, aki folyamatosan lesi a vállunk fölött, hogy haladunk a munkánkkal. Ellenkezőleg!