Virágillat, egyetlen éjszaka, egy csattanás – Ennyi az élet
„Aztán még több vér, már a kórházban, felismerhetetlenre szabdalt arc, valami motyogás a sötétbordó ajkak közül: te vagy az, Zsófikám?"
„Aztán még több vér, már a kórházban, felismerhetetlenre szabdalt arc, valami motyogás a sötétbordó ajkak közül: te vagy az, Zsófikám?"
Éljenek a magyar női krimiszerzők!
Türelem, türelem zöldcitromos pitét terem!
Védekezz így a fény ellen:
Olyan forró a szenvedélyes szerelem – muszáj kényeztetni magunkat egy kis jégbe hűtött zöldséglevessel!
A hétvégi strandoláshoz a naptej mellé érdemes Zsófit is beszerezni!
Bizony mondom néktek: a nyaralás sem fenékig tejfel ám! Főleg egy combos nőnek.
Mi az: puha, könnyed, édes, és még a matematikusok is megnyalják utána a szájuk szélét?
„Az éhségtől gyenge vagyok és agresszív. A munkába magammal viszem azt a sortot, amibe bele akarok férni, hogy tudjam, miért szenvedek. Mindenkivel kötözködöm, a főnökömet nyakkendős zsarnoknak, a barátnőmet gonosz árulónak, a portást sunyi börtönőrnek nevezem. Az összes kollégámmal veszekszem, a pasimra rácsapom a telefont.”
Kell-e egy ötévesnek játszóházban szülinapi bulit csinálni? Szerintetek? Segítsetek dönteni Sárának!