A jó főnök
Rossz főnökökkel az ember sokkal többször találkozik az életében, mint jóval. Azt is lehetne mondani, hogy a jó főnök olyan, mint a fehér holló. Ritka. Most a legjobb főnökről olvashattok egy nosztalgikus hangulatú írást.
Rossz főnökökkel az ember sokkal többször találkozik az életében, mint jóval. Azt is lehetne mondani, hogy a jó főnök olyan, mint a fehér holló. Ritka. Most a legjobb főnökről olvashattok egy nosztalgikus hangulatú írást.
A harmadik felet senki nem kérdezi. Általában mindenki őt okolja, pedig egy házasság széthullásáért nem ő felel, a szerető megjelenése már csak a következmény. Olvasónk mesél. Veled is megtörténhet!
Hőség, nyár, magány. Erről szól a Rúzs és Tükör egyik régi, tavaly nyáron született karcolata Szentesi Éva tolmácsolásában.
„Nincs nagyobb ünnep az öregedésnél, mert az azt jelenti, élek. És én élni akarok!" Így is van, Szentesi Éva. Köszönjük neked ezt a cikket!
A vágyainkat nem is annyira könnyű megfogalmazni, de egy súlyos betegség után talán jobban körvonalazódik, mit is szeretnénk még véghezvinni az életünkben. Szentesi Éva megírta az övét. Te mit írnál a bakancslistádra?
Vannak történetek, amelyeknek nem adatik meg, hogy megérjék méltó befejezésüket. De vajon mit jelent az, hogy „méltó" befejezés? D. Tóth Kriszta nagyon mélyről hozta el egy régi szerelem történetét.
„Boldog akarsz lenni? Akkor légy az!" És ez tényleg ennyire egyszerű. Szentesi Éva cikke egyértelmű állásfoglalás az olcsó közhelyekből, konyhakész receptekből, üres okosságokból élő boldogságkufárok ellen.
Az élet valamikor úgy hozza, hogy be kell pakolnunk azt a bizonyos koffert, és tovább kell állni. Ez sokszor jelenti a kudarcot, vagy egy szerelem végét, netalán mindkettőt egyszerre. Olvasónk, Radmila külföldi életének a végéről mesél, amely egy nagy szerelmi csalódással ért véget. Mert veled is megtörténhet.
Anyák napi pályázatunk harmadik helyezettjének írásából egyszerre süt a nyers fájdalom és a remény. Olyan sokunk fájdalmáról ír... és olyan jól!
Vannak rendkívüli nők hihetetlen történetekkel. Olyanok, akiktől egy kicsit elvettek, de kaptak a sorstól mást cserébe, például el nem fogyó kitartást. Sári Nóri története éppen ilyen, és ő nem csak az álmait váltotta valóra, hanem egy kicsit túl is szárnyalta azokat. Prónay-Zakar Gina írását olvashatjátok.