Dr. Gyurkó Szilvia: Amiről a pszichológusok nem beszélnek
Ilyen az, ha valaki pszichoterápiára jár. Gyurkó Szilvi lerántja a leplet.
Ilyen az, ha valaki pszichoterápiára jár. Gyurkó Szilvi lerántja a leplet.
Terápia: türelmes vezetővel kézen fogva a lélek labirintusában. Mert mindenki megérdemli, hogy egy nap letehesse a csomagjait.
A szerző „rávilágít arra, hogy mit jelent, amikor egy testvér meghal, hogy milyen az, amikor titkokat őrizgetnek egy családon belül, milyen az ikreknek, milyen a holokauszttúlélők leszármazottainak, vagy milyen annak, akit a szülei túlságosan óvnak. Ezekből a példákból pedig mi is megkaphatjuk a magunk válaszait, ha figyelünk, és hajlandók vagyunk ezeket befogadni.”
A testeden nincs újraindító gomb... mondjuk, a lelkeden sem.
Te is megőrülnél, ha nem takaríthatnál?
Csoportterápia másképp.
Egy örökbe fogadott gyerek esetében talán még veszélyesebb a negatív gondolatokat, kétségeket, gyötrő kérdéseket csak úgy besöpörni a szőnyeg alá.
Egy lány, akit örökbe fogadtak. Aki hálás érte, de emellett nem szeretné elrejteni, mennyi fájdalom él benne, amiért az élete kitaszítottként kezdődött.
Sokan egy életen át képtelenek szembenézni saját árnyékukkal, inkább homokba dugják a fejüket. Pedig önmagunk valós értékelése megkerülhetetlen a kiegyensúlyozott élethez. Így ne legyél terápiaturista:
Mikor máskor, mint a szabadság világnapján? Vive la liberté!