„Újra megengedhetem magamnak a gyereklét luxusát, mert már senki nem tekint gyereknek” – egy kamasz a saját pokláról
Hogy mit érez a kamaszod, miközben mindent megtesz, hogy kikergessen a világból? Utólag talán elárulja. Megmutatjuk.
Hogy mit érez a kamaszod, miközben mindent megtesz, hogy kikergessen a világból? Utólag talán elárulja. Megmutatjuk.
„Idő, a te időd.
A pusztulásé. – A bűnbánaté.
Idő. A te időd:
megtalálni
az ajtót, amely innen kifelé.” – Petri György: Zátony (részlet)
Ide vezethet az emberek módszeres egymás ellen hergelése...
„Mind a ketten várjuk azt az egy-két elfelejtett szót”.
Meggyűlik a bajod az internet sötét bugyraiból felbukkanó habzó szájú trollokkal? Pedig Kierkegaard már 1847-ben megmondta a tutit!
A félelem világtérképe.
A ma kezdődő Budapest Pride margójára. Nézz mélyen a tükörbe.
Egy anyuka első ránézésre, nekifutásból felháborodott egy kamasz fiú kinézetén, olyannyira, hogy savazós nyílt levelet írt az illetőnek, gyors végkövetkeztetéseket levonva a ruházata alapján. Mi viszont azt mondjuk: ÁCSI! Ne ítélj olyan elhamarkodottan.
A szépen fényképezett naptárak várandós kismamaképei és a valóság között tátongó szakadék feszül. Isten veled, kedvesen mosolygó Disney-hercegnő, helló, Szörnyella de Frász! Ha pedig nem érted a viccet (vagy nem szereted), akkor meg se nyisd ezt a cikket.
Tegnap napvilágot látott egy reprezentatív felmérés eredménye, amely szerint a magyar emberek nagyjából harmada valamennyire antiszemita. Erősen vagy mérsékelten. Szerzőnk, Kárpáti Judit nagyapját a holokauszt idején ölték meg. Így érezte magát, amikor a Medián kutatásának eredményeiről olvasott.