Címke: kapcsolatok

Ha egyszer Szentesi Évának eldurran az agya, akkor ő kőkeményen beolvas bárkinek. Most épp a semmitmondás nagymesterei kapták meg a magukét. Kamatostul...

„Bűvölő illúziók nyomában járunk, a jó helyett a legjobbra várunk, mert biztosan tudjuk, hogy létezik a legjobb. A legjobb, aki lehet bárhol a világon." – Vadházasság, élettársi kapcsolat, elköteleződés-fóbia, „rendes" férfiak, „jóravaló" asszonyok. Hogy állunk a párkapcsolatokkal 2016-ban a pszichológus szerint?

Kínában a 27 év fölötti szingli nőket nemes egyszerűséggel „maradéknak" hívják. Tényleg ez a helyzet? Egy harmincas, egyedülálló az „resztli"? Selejtes áru, aki nem kel el az emberpiacon? És mi van azokkal, akik saját maguk választották az egyedüllétet?

Nagyon vicces és tanulságos, amikor egy férfi szemüvegén keresztül merülhetünk el a háztartás legtitkosabb bugyraiban. Legyetek megértők, elfogadók... és maradjon egy kis öniróniátok is.

„A fiatalok piaci értéke magasan veri az idősebbekét". Miért van ez így? És miért nem lehetünk mindannyian „Sehány éves kislányok" (és kisfiúk)? Egyáltalán: mit jelent az életkor?

Osztrák-magyar monarchia, pocsolyaszagú Balaton, Ómégá meg Édá Műfek... Mire készülj fel, ha Németországban vállalsz munkát? Legalábbis egy olvasónk szerint. De biztos ugyanennyi pozitívumot is fel lehet sorolni – ne fogjátok vissza magatokat, ha eszetekbe jut valami!

Szentesi kiakadt. Nem csoda. Elbeszélgetett egy férfiismerősével, és megtudta a frankót. A „hibátlan áruról"... és arról, hogy alapvetően melyik nővel mi a baj.

Micsoda? Hogy a rákbetegségnek mond köszönetet valaki? Hallottatok már ilyet? Szentesi még erre is képes.

Meddig kell adni ahhoz egy kapcsolatban, hogy az ember kifogyjon a reményből? Meddig lehet benne maradni egy méltatlan helyzetben? Vagy tényleg „boldogok a lelki szegények", és ha elég türelmesek, valóban az övék lesz a „mennyek országa"? Olvasónk története az ágyszéli társas magány kellős közepéről.

Emberek, akik mellett elment az élet. Emberek, akik köztünk élnek, a mi utcáinkon járnak-kelnek, de láthatóan kilógnak a sorból. Olvasónk egy ilyen különös teremtésről ír. Aki még mindig az igazira vár, rendületlenül, folyamatos készenlétben, felvértezve, egy pillanatig sem gondolva arra, hogy netán mégsem jön el... Mert a szerelemnek nincs határideje.