Azt mostanra már mindenki tudja, hogy a krumpli – amit ezentúl következetesen pityókaként emlegetek – Székelyföld egyik legjellegzetesebb mezőgazdasági terméke, és mint ilyen, felér az arannyal. A vele és érte végzett munka legalábbis, illetve az árazása, ha csak azt vesszük alapul, hogy nagyvállalkozók gazdagodnak meg a kisebb székely családi gazdaságok kárára.
Hajnalban kel, hogy fejjen, kiganézzon, majd a mezőre hajtson legeltetni. Naphosszat traktorozik, etet, bálát görget és éli a gazdaemberek mindennapjait: kupecekkel üzletel, tejet árul, vásárokba jár – és a TikTokon mesél az életéről az őt követő fiataloknak. Ismerjétek meg Halász Szibillát, a gazdalányt!
Egy véletlen történelmi esemény, két kínai farm, és egy soha vissza nem térő alkalom, hogy a kutatók felmérjék, mi köze a mezőgazdaságnak a kulturális pszichológiai különbségekhez.
A beporzók, vagyis különböző méhek, lepkék, legyek, molylepkék, darazsak és bogarak Európában nagyjából évi 5 milliárd eurónyi munkát végeznek el a mezőgazdaságnak – mégsem vigyázunk rájuk eléggé.
A ma embere egyszerre ajnározza a házi- és kínozza ipari szinten a haszonállatot. Az állatvédelmi, vegán mozgalmak virágkorukat élik, szigorítják a törvényeket, de közben soha nem látott mértékben pusztul a vadvilág. Hogyan és miért alakult úgy az ember és az állat viszonya, ahogy? És milyen az állatok helyzete ma, 2024-ben a világon és Magyarországon? Iliás-Nagy Katalin nagy riportja a WMN XL-ben.
Amilyen kicsik, olyan összetettek. Egy új könyvből kiderül, mi járhat a fejükben.
Illik megállni egy pillanatra, és rácsodálkozni, hogy mire mentünk volna a világban a szamarak vagy a szamármentalitás nélkül!
A testünk hetven százaléka víz, mégsem becsüljük meg kellőképpen a becses, ám egyre fogyó édesvízkészletünket. Pedig a H2O nemcsak értékes, de állati izgalmas is. Tudtad például, hogy nyári zivatarok idején tiszta meteorit lesz a hajad...?