Férfiak az életemből – Boldog apák napját!
Mert mi lenne velünk apák nélkül?
Mert mi lenne velünk apák nélkül?
A kóbor kisállatokat mindeki megsajnálja. De mi a helyzet egy ridegtartásban élő gyermekkel...?
Önfegyelem, becsületesség, logikai gondolkodás, memória, koncentráció, problémamegoldó képesség... És még hosszan, hosszan sorolhatnánk, miért jó játék a sakk már egészen kicsi kortól. Nem csoda, hogy számos iskolában önálló tantárgyként oktatják!
„Jelenleg ott tartunk, hogy egy valódi felelősséget érző szülőben joggal merül fel a kérdés, vajon elengedheti-e a gyerekét iskolába? Biztos lehet-e benne, hogy ami reggel nyolc és délután négy között történik, az a gyerek érdekét szolgálja?”
Például kiválóan lehet vele takarózni. Vagy rá lehet fogni a vízbevécézést. És akkor a játéknak álcázott gyerekmunkáról még nem is beszéltünk.
„Rám szabadultál, néha úgy érzem, agyonnyomsz, néha úgy, hogy a felhők közé repítesz. Letaroltál, kizsigereltél, de én átélhettem, hogy ezen a sokat próbált földön (ami én lennék) élet termett. Hogy van remény, hogy mindig van holnap. Egy jobb holnap.”
„Az anyám és a fiam... Micsoda fricska az élettől, hogy felnőttként egyszerre két oldalról is bombáz a félelem, hogy az egyikért még, a másikért már én felelek.”
Nem biztos, hogy azzal teszel jót a gyereknek, ha ráborulsz, és kérdés-kérés nélkül alátolsz mindent. És az sem biztos, hogy te tudod jobban, mire van szüksége...
Mit tudnak az afrikai anyukák, hogy gyereknevelési könyvek, blogok, Facebook-csoportok és túlaggódás nélkül is boldog gyerekeket nevelnek?