Címke: felnövés

A ti életetekben is van olyan helyszín vagy elfoglaltság, ami maga a megtestesült szabadság?

Ki számít „teljes értékű” felnőttnek? Aki betöltötte a tizennyolcat? Aki elköltözött otthonról, aki dolgozik, akinek gyereke van? Vendégszerzőnk, Simon Eszter izgalmas nyomozásba kezdett pszichológusok, családtagok segítségével.

„Éveken át abban mértem a saját értékem, hogy a férfiak, akiket le akartam nyűgözni, akiket meg akartam javítani és menteni, akiknek a figyelmére kétségbeesve vágytam, hogyan látnak és mit gondolnak rólam” – kollégánk írása arról, mit jelent megbarátkozni önmagaddal, a felnőtt nővel, aki vagy.

A 25 lenne az új 18? Nyáry Luca elmondja, miért lenne érdemes újraértelmeznünk a felnőttség határait.

Tizenkilenc évesen szülni egy bántalmazó kapcsolatba, onnan kimenekülni, a gyerekkel együtt felnőni, tévedni, hibázni, újrakezdeni, régi sebeket feltépni, azokat gyógyítgatni, árral szemben úszni, összekapaszkodni – ennyi minden, és még több jut eszébe egy anyukának a gyereke nyolcadik születésnapján.

Tudtuk, ez az este a bizonyítéka annak, hogy nem vagyunk már gyerekek, sem kamaszok, ez itt bizony már a felnőttség küszöbe, amit mindannyian át fogunk lépni.

Szokták mondani viccesen, hogy azért nevelik a gyereket szülők, hogy felnőttkorában majd legyen miért terépiára járnia. Pedig ez egyáltalán nem vicces. Dr. Gyurkó Szilvi története (túl) sokunknak ismerős:

„A 25 éves Doffek Gábor egyetlen hetétől valószínűleg kórházba kerülnék ma” – vallja szerzőnk, aki végtelen hálával gondol vissza arra az időszakra, amikor fesztiválokon és házibulikon, edzéseken és kémiadolgozatokon át kovácsolódtak össze a barátaival, létrehozva azt a véd- és dacszövetséget, ami nélkül ma üres lenne az élete.

Szokták mondani viccesen, hogy azért nevelik a gyereket szülők, hogy felnőttkorában majd legyen miért terépiára járnia. Pedig ez egyáltalán nem vicces. Dr. Gyurkó Szilvi története (túl) sokunknak ismerős:

Amikor a gyerek nyomokban már felnőttet tartalmaz, csak még nem tudja jól használni.