Hogyan lehet jól vitatkozni, hogy a másik valóban megértse, mit szeretnénk mondani, anélkül hogy megsértődne? Ennek jártunk utána Pataky Andrea pszichológussal.
„Én tudtam, hogy megvagyok, csak azt nem, hogy te is megvagy” – amikor egy anya legrosszabb rémálma válik valóra… ha csak néhány percre vagy órára is.
Edith Eva Eger magyar származású holokauszttúlélő írta A döntés című könyvében, hogy a haláltáborban döbbent rá, mennyit számít a figyelem fókusza: „Van döntési lehetőségünk: dönthetünk úgy, hogy arra figyelünk oda, amit elveszítettünk, vagy pedig arra, amink még megvan”. Hogyan kamatoztathatjuk ezt a tanítást a hétköznapokban? Erről írt Baló Sára.
Korunk a harsányságot kedveli, a hangzavart, a „látványpékséget”. A gátlásos, nehezen oldódó gyerekek hátrányban érzik magukat a nagyszájú, cserfes társaik között. És ehhez jön még a nehezítés, amikor a szülő csupa jó szándékból folyamatosan tépázza az önbecsülésüket azzal, hogy olyat vár el tőlük, amire képtelenek. Nem árt újra figyelmesen elolvasni a szakember tanácsait:
Szeretettel és figyelemmel nem lehet a gyerekeket elkényeztetni! Fölösleges tárgyakkal és ajándékokkal annál inkább.
„Jobban figyelünk egymásra, vélhetően azért, mert jobban figyelünk magunkra is” – Doffek Gábor tapasztalatai az újranyitás kapcsán.
Neked is van ilyen történeted? Meséld el nekünk kommentben!
Folyton szükséged van az ingerekre? Legszívesebben ötpercenként csekkolnád a telefonod? Érzed, hogy már egy filmet sem tudsz egy ültő helyedben végi nézni? Elmondjuk, hogyan működik a figyelem, és hogyan kellene megóvni.
Nyolc pofonegyszerű szabály, amit érdemes önmagad szeretve és tisztelve követned
„Minden gyereknek jár egy ilyen ember, aki hisz benne, és aki szereti őt. Egy gyerekotthonosnak is.”