Emlékszel még az ősidőkre, amikor az ember azért gyűjtött a Facebookon barátokat, hogy több fegyvert vagy egy új virtuális széket vásárolhasson magának? A kék közösségi oldal sokat változott, és egyre kevesebben érzik benne jól magukat. Talán mindannyiunknak meg kellene fogadnunk Dóri gyakorlatát, amivel újra és újra Marie Kondó-zza a közösségimédia-felületeit.
Így leszel intim pillanatok kukkolója, akár akarod, akár nem. Neked mi a véleményed? (Kommentelni csak a cikk elolvasása után ér!)
Megpillantod a fényképét, és máris látod magad előtt, ahogy ketten – hegedűszóval kísérve – vágtattok a naplemente felé. Aztán jön a giganagy pofon egy személyes találkozó formájában.
A mi utánozhatatlan, csupaszív, csupa élet fotósunknak éppen ma van a születésnapja. Ennek örömére olyasmire ragadtatta magát, amire eddig még soha: cikket írt. Mi pedig olyasmire ragadtatjuk magunkat, amire még soha: leközöljük. Boldog születésnapot, Csiszér Goti!!!
Karácsony előtti rövid, nosztalgikus szomorúság Fiala Borcsától.
Szűcs Péter portréi és pillanatképei Fidel Castro Kubájáról.
Az ember, aki VHS- és magnókazetták között töltötte a gyerekkorát, egyszer csak rádöbben, hogy évek óta semmi kézzelfogható emlék nem született az életéről... Avagy: eltűnt Lilla utolsó öt éve egy laptoppal együtt, ezért kénytelen újragondolni az életét.
Mitől férfias egy férfi? Lehet-e érzékeny a szépre? Kimutathatja e az érzelmeit? Megélheti-e nyilvánosan a fájdalmát? Egy fotóblogger-újságíró elindult nyugatról keletre, hogy kiderítse, újradefiniálható-e a férfiasság.
Életünk régi képeken... De mégis... hogy fogunk emlékezni a jelenünkre? Mi lesz azzal a sok fotóval, ami a telefonunkban landol, és vele együtt tűnik, romlik el?
Izgalmas hét volt a mostani is: összekeveredett és szétválasztott ikrek, a hipszter-szakáll hattyúhalála, szextingtől sokkolt orvosok... és még mennyi minden!