Címke: elvált szülők

A szülői elidegenítés gyakoribb, mint gondolnánk, a legtöbb szülő viszont nem számol azzal, ez milyen hosszú távú károkat okozhat a gyerek kapcsolataiban, érzelmi fejlődésében.

Azokat a külön élő szülőket nevezzük szellemszülőknek, akik a válás kimondása után azonnal vagy fokozatosan, a kapcsolattartás (látszólagos) igénye nélkül eltűnnek a gyerekeik életéből. Azt pedig, hogy még élnek, már csak onnan tudja a másik fél, hogy a gyerektartás havi összege továbbra is rendre megérkezik. Legalábbis szerencsésebb esetben.

„Az ágy közös, a párna nem” – írta Pilinszky. De vajon hosszú távon is működik a nesting?

Jó, lehet, hogy a címben írtakat a valóságtól elrugaszkodottnak érzed. De kérlek, értsd jól: előállhat krízis bármikor, és akkor dönteni kell a gyerekekről (is). Ha mozaikcsaládban élsz, akkor többszörösen. Erről szól dr. Gyurkó Szilvi írása.

Fel kellene ismerni, hogy a karácsony nem arról szól, hogy „nekem mi jár szülőként”, vagy „a másiknak hogy tudok betartani, mert korábban ő is milyen rosszat tett velem”, hanem arról: mi lenne a legjobb a gyereknek. Gyurkó Szilvia tanácsai elvált szülőknek az ünnepekre:

Bármilyen békésen zajlott is egy válás (és hát mi van, ha egyáltalán nem volt az), vannak életesemények, amikor iszonyúan bonyolulttá válik a helyzet attól, hogy már nem alkotnak egy családot. Például háború esetén…

Mondhatja-e egy szülő a jelenlegi helyzetben, hogy nem adja át láthatásra a gyereket a másik szülőnek? Ha igen, milyen indokkal és feltételekkel?

„Aljasul és kegyetlen módon kihasználod a gyerek félelmét, bizonytalanságát és neked való kiszolgáltatottságát. Tényleg azt hiszed, hogy következmények nélkül visszaélhetsz a joggal, ezzel a helyzettel, de legelsősorban is a saját gyerekeddel?!” – Gyerekjogi szakértő szerzőnk egy hete megpróbálta szép szóval. Nem mindenki értette. Dr. Gyurkó Szilvia bekeményít.

Nincs fontosabb egy válás után, mint a gyerek lelki békéje. Vagy...?

Nem csak a közoktatásra férne rá egy komolyabb átalakítás. Sajnos a gyerekvédelem is rettenetes helyzetben van. Óriási elvárások, komoly kötöttségek, pénzhiány, előítéletek és rossz szabályozás jellemezte az elmúlt tíz évet. És a tipikus hozzáállás: „ez nem a mi történetünk". Pedig dehogynem.