Egy jó pedagógus aranyat ér. De ezt tényleg szó szerint kéne érteni? Míg van olyan szülő, aki tabletet oszt ki a tanároknak, más inkább a kedves, kézműves tárgyakban és munkát segítő gesztusokban hisz.
A szülői munkaközösség elsődleges feladata a szülők és az intézmény, illetve a szülők és a pedagógusok közötti kommunikáció megkönnyítése, valamint a gyermekek jogainak érdekképviselete. Elvileg. Az szmk-s szülői lét azonban nemcsak az oktatási rendszer hatalmas hibáira mutat rá, hanem az általános hozzáállásra is, hogy aki nem akarja csinálni, az tudja a legjobban, hogyan kéne.
„Mit gondoltok, milyen egy ideális iskola?” – Ezt a kérdést tette föl gyerekjogi szakember szerzőnk négy magyar tizenéves iskolásnak. És ők elmondták. Érdemes elolvasni a válaszaikat.
Ismerünk gyereket, akit megbüntettek, mert ivott óra közben. Olyat is, aki nem mehetett ki vécére, hiába kérte a tanárt. Ismerünk gyereket, akit megaláznak, ha hibázik, és kőkeményen megbüntetnek, ha valamit rosszul csinál. Az ENSZ gyermekjogi egyezményében ott van feketén-fehéren, hogy milyen jogai vannak egy gyereknek… az iskolában is. Az más kérdés, hogy erről a gyerekek semmit sem tudnak.
Nagyjából egy hete tértek vissza a tantermekbe a nagyobb diákok. Akik attól, hogy nagyobbak, még nem szorongnak és stresszelnek kevesebbet, mint kisebb társaik. Sőt… Szakértő szerzőnk 15-17 éves középiskolásokkal beszélgetett az első tantermi hét tapasztalatairól:
„Ez a gyűjtés azért született, hogy kibeszélhessük a sérüléseinket, kiköphessük magunkból a mérgező mondatokat, és megerősíthessük egymásban, hogy az nincs rendben, ha egy pedagógus így beszél, így viselkedik. És hogy azok, akik nem így bántak velünk, tudják: hálásak vagyunk nekik, amiért úgy végzik a munkájukat, ahogyan.”
Talán sosem övezte annyi bizonytalanság az iskolakezdést, mint idén. Ez hat a pedagógusokra, a szülőkre, a gyerekekre – az egész rendszerre. Éppen ezért talán sose volt olyan fontos az otthoni önbizalomtuning, mint most, 2020 őszén. Erre ad tényleg nagyon hasznos tanácsokat dr. Gyurkó Szilvi két pszichológus segítségével.
Két hét múlva ilyenkor kb. százezer magyar diák készülődik a matekérettségire (vagy, ha reggel kilenc után olvasod, akkor már ül a padban). Személyesen, az iskolákban, legfeljebb tízesével egy-egy teremben. Ez a döntés született itthon. De vajon hogy oldják meg a záróvizsgákat más országokban? Dr. Gyurkó Szilvi körképe az Egyesült Államoktól Olaszországon át Japánig:
400 forintos órabér, kizsákmányolás, a zöldfülűek vegzálása – miért jó mégis a diákmunka, és mire érdemes odafigyelni, ha beállnál a sorba?
Mindjárt becsöngetnek.