Az egyik vizsgálaton elhangzott: „Zsuzsa élvezze ki, hogy ön áldott állapotban van”. Akkor csak annyit tudtam mondani, hogy a vécék repedéseit tanulmányozva, hányás közben nem szoktam sajnos ezt érezni.
„Itt vagyok én, negyvenéves, kétszer szült, laza kötőszövetű, hízásra hajlamos, szakmai ártalomként óriásira nőtt rekeszeizmú nő..." Palya Bea írása gyógybalzsam. De tényleg.
Őszintén: hány mondat ismerős a húszból?
„És nem akartok egy fiút is? És nem akartok egy lányt is? Nem akarsz újra babázni? Olyan fiatalok vagytok még a férjeddel! ” Ismerős mondatok, ugye? Van néhány remek válaszunk ezekre a tapintatlan kérdésekre.
Ágnes úgy érezte, megalázták, megijesztették, hülyének nézték, és eltekintve a kevés kivételtől, képtelenek voltak emberként bánni vele.
A lány, aki csak addig kell a rendszernek, amíg kamaszként teherbe nem esik. Utána mehet vissza a szülői házba... ahonnan pár éve még kiemelték. Hilda története.
Észrevetted, mennyi kéretlen tanácsot kapsz, miután szülővé válsz?
„Imádom a
lányomat, csodálom őt, de most
épp nem akarok vele lenni. Bírom,
elbírom a férjemet, de most épp
vele sem akarok lenni, sőt, minél
nagyobb távolságot akarok tőle.
Ma épp nem jó várandós
családanyának lennem."
– Palya Bea mélyről kiszakadós, zsigerien őszinte saját írásával kívánunk neki nagyon boldog 40. születésnapot!
Férfiterhesség, Zsolt a neved!
Minden anya idióta egy ideig. És ez így van jól!