Pánikroham a tenger közepén, és egy életre szóló lecke
Olvasónk, Edit egy családi nyaralás közben kapott pánikrohamot, a nyílt tengeren. Amit aztán az esetről a túravezető tanított neki, elgondolkodtatta.
Olvasónk, Edit egy családi nyaralás közben kapott pánikrohamot, a nyílt tengeren. Amit aztán az esetről a túravezető tanított neki, elgondolkodtatta.
Ha egyszerre vagy pánikbeteg (vagy legalábbis szorongó) és zene-, valamint társaságkedvelő ember, az életed az ambivalenciák körül forog. Míg az egyik éned 0–24 pörögne, beutazná a világot, és fejvesztve stage-divingolna a nagyszínpad közönségében, a másik énednek létszükséglete a nyugalom, a csend és a kiszámíthatóság – a kettő összehangolása pedig időnként felér azzal a mutatvánnyal, mint amikor Philippe Petit kötélen sétált át az ikertornyok között.
Légszomj, magas pulzus, halálfélelem. Ráadásul mindez (látszólag) ok nélkül, az éjszaka kellős közepén. A szakemberek már külön nevet is adtak az éjjel jelentkező pánikrohamoknak.
Titeket melyik dal segít át a legnehezebb időkön?
„Ha azt mondanám, Mandula befogadásával elillant minden szorongásom, hazudnék. A mai napig dobál elém olyan hajtűkanyarokat az élet, amiket nehezen veszek be. Viszont Mandulával az oldalamon már nem szállok el a kanyarban.”
„Ez csak egy pánikroham – ismételgetem magamban, holott teljesen biztos vagyok benne, hogy most meg fogok halni.”
Mielőtt kényelemből ráragasztjuk másokra a stigmákat, képzeljük bele magunkat egy percre a helyzetükbe…
Az apa vígan tovaröppent az új szerelem felé, hátrahagyva a pillanatok alatt romhalmazzá hulló családját.
Egyik kedvenc tanárunk most nem az iskoláról írt.
Fájdalom, fuldoklás, néma sikoly – egy vajúdás pillanatképei szakítás után.