Szomszédaihoz képest Svájc több évtizeddel később, 1971-ben adta csak meg a nőknek a választójogot. De mi okozta a lemaradást, és hogyan lett mégis az egyik legsikeresebb ország az egyenlőség terén?
Csepelyi Adrienn könyvajánlója azoknak, akiket nem érdekelnek az elavult szabályok.
Éljen az önszeretet és a testpozitív élet védőszentje, Lizzo! A vele készült új dokumentumfilmet Csepelyi Adrienn ajánlja.
Ha vakációzáson gondolkodik az ember, célállomásként talán nem Izland jut elsőre eszébe. Kis Zsuzsa szerint azonban ez óriási hiba (a magas árakat belekalkulálva is.) A különleges északi szigeten dübörög a kultúra, mindenki olvas, valóban megvalósult az egyenjogúság és az élni és élni hagyni elve. De miért van az, hogy ha egy ló elhagyja a szigetet, soha többé nem térhet vissza?
Az NB II-es Kozármisleny futballcsapata úgy igyekszik a lelátókra toborozni a nőket, hogy az ingyenes belépés mellé „a férfiak elismerő pillantásait” ígéri ajándékba. Mintha nem lenne a világon így is épp elég hely, ahol a férfiak megbámulnák a nőket. Mi az, ami tényleg segítene, hogy több nő menjen szurkolni?
Akik Theresa Kachindamotóra a gyerekházasságok megszüntetőjeként hivatkoznak, nem járnak messze az igazságtól: munkájának köszönhetően több ezer lány menekült meg az embertelen hagyománytól, és ülhetett vissza az iskolapadba.
„Az asszonynak más a fizikuma, tehát más a lelke is, mint a férfié” – vélték a tizenkilencedik században, amikor a női művészeket távolról sem tartották a férfiakkal egyenrangúnak még akkor sem, ha a művész férjükkel együtt alkottak. A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár Ki a raktárból! című pop-up kiállításán jártunk.
Jövő hét végén rendezik Budapesten a Világsakkfesztivált, ennek apropóján beszélgettünk az alapító-főszervező Polgár Judittal arról, hogy mit nyerhet az ember a mindennapi életben a sakknak köszönhetően, mi lett volna vele, ha nem kezd sakkozni ötévesen, és hogyan lehetne átalakítani az oktatást, hogy a felnövő generációkat a legjobban szolgálja. (Spoiler: drasztikus módszerekkel.)
Sokáig kizárólag amatőr, silány minőségű pályákon játszhattak, sőt volt olyan válogatott kerettag, aki a hajléktalanszállóról járt edzőtáborba. Most mégis Eb-t nyertek, és értük rajong egész Anglia. Mi hozott fordulatot? Az angol női labdarúgás fejlődéséről írt Csepelyi Adrienn.
Mi legyen egy sportkocsma „női sarkában”? Rózsaszín székek? „Csajos” kaják? Műkörmös részleg? Mit ehet egy férfi meccsnézés közben? Csepelyi Adrienn ír arról, hogyan kellene inkább fontos és valódi kérdéseket feltennünk.