„A kevesebb is pont elég… a szappan pedig olcsóbb, mint a gyógyszer” – Üzenetek magunknak a karanténon túlra
Nem tanultál semmit a karanténban? Ó, dehogynem! Nézd, mi mi mindent! Na, ugye, hogy tudod folytatni a listánkat?
Nem tanultál semmit a karanténban? Ó, dehogynem! Nézd, mi mi mindent! Na, ugye, hogy tudod folytatni a listánkat?
A nemek közötti egyenlőség a pénztárcánál kezdődik.
„A magánéletünk után a legkevésbé a pénzügyeinkről szeretünk beszélni. Mindig nehéz megnyílni, de ha az ügyfél nem teszi meg, nehéz odaillő ajánlatot tenni” – mondta a WMN-nek Jelasity Radován, az Erste vezérigazgatója, aki szerint nincs hülye kérdés. És tényleg mindenre válaszolt.
Ha most a Blaha Lujza téren megkérdeznék száz tetszőleges embert, hogy mi az a THM, államkötvény, napi középárfolyam, vércukorszint, vagy hogy miért nem szabad a különféle tisztítószereket keverni egymással, ide a rozsdás bökőt, hogy a többség csak nézne tágra nyílt szemekkel. De miért kell ennek így lennie?
A pénz sokszor számít tabunak, így amikor megkerestük ezeket a sikeres és ismert nőket, óvatosan kérdeztük meg, hogy hajlandók lennének-e velünk ledönteni ezt a falat. Nemcsak előzetesen mondtak örömmel igent, de a beszélgetés közben kiderült, hogy komolyan gondolják. Kereset, megtakarítás, adósság, bankszámla, nyugdíj… jön minden. Nézzétek meg:
Adósságcsapda. Csúnya szó. És nagyon nehéz kikecmeregni belőle…
A takarékbélyegtől a párnacihán át a bankfiókban nyitott kávézóig...
Dóri elmeséli, miért is olyan jó együtt élni egy „kockával”.
Lakásbérlés. Suttyomban kifizetett bérleti díj, spóroló tulaj, emelkedő díjak és furcsa elszámolások.
Közös költség helyett új pulóver. Villanyszámla helyett még egy kör a haveroknak a buliban. Hát hiszen egyszer élünk, nem igaz? Hát... de. De még mennyire. Juditnak van erre egy elég tanulságos története.