„Szép vagy!” „Tudom.” „Igazából nem is tetszel.” – Hogyan és miért lesz egy bókból sértés?
Vajon mi egy bók valódi célja? És mi az oka annak, hogy a bókoló verbálisan abuzív lesz, megsértődik, vagy támadásba lendül, ha nem az általa elvárt reakcióval szembesül? Ha nem omlunk hálásan a karjaiba, amiért szépnek talál bennünket, hanem magabiztosan kijelentjük: kösz, és tudom.