Egy kihűlt, sok fájdalmat okozó kapcsolatot is nehéz elgyászolni. Egy apát például, aki az ital rabja volt. Olvasónk osztotta meg velünk fájdalmas történetét:
Mit ér az ünnep anya húslevese, a mindig ugyanott ugró hanglemez és a megszokott, édes kis semmiségek nélkül? Vagy újrateremthetjük ezeket a fontos momentumokat ebben a furcsa évben is? Szabó Anna Eszter végigveszi a számára legfontosabb apróbb-nagyobb családi hagyományokat, amitől nekik karácsony a karácsony.
Mire valaki kimatekozza, hogy fog kinézni a karácsony, ki kivel (nem) találkozik, mi (nem) lesz a menü, ki hova (nem) megy, érzelmileg teljesen kimerül, mintha önmagában a készülődés nem lenne amúgy is stresszes sokszor. De muszáj annak lennie?
Idén minden nyugalmas pillanat számít, ahogy sok háztartásban minden fillér is. „A lényeg a gondolat” – tartja a mondás, és ezzel ért egyet Szabó Anna Eszter is, aki temérdek olyan ötletet hozott, aminél az ajándékozott érezni fogja, ez csak neki és róla szól.
Mit mond a kutatás: hogyan tervezik a magyarok a közelgő ünnepet? Lesznek családi összejövetelek, vagy lényegesen szerényebb a vendéglista? Mi a helyzet az ajándékokkal? Boltba járunk vagy online vásárlunk? És mennyit költünk idén? Nagyon izgalmas kérdések és válaszok:
Idén minden családban előkerül a kérdés: találkozzunk-e a rokonsággal karácsonykor. Ha a szabályok lehetővé teszik is, felelős döntés-e összeterelni a családot? És ha úgy döntünk, igen, mit tehetünk egymásért, hogy a lehető legkevesebb kockázatot kelljen vállalnunk? Privát latolgatás és szakértők tippjei:
„Na de hogyan teremtsünk meghitt ünnepi hangulatot a pandémia kellős közepén? Hogyan karácsonyozzunk úgy, hogy senki ne legyen veszélyben, de közben mégse a vírusról szóljon minden?”
Imádod az írásait, és érdekel, mi van Herczeg Zsolt fergeteges humora mögött? Hát, nem biztos, hogy erre számítottál…
De ez a vallomás pont ezért fontos.
„Azon országok közé tartozunk, ahol a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, a szivárványcsaládok jogainak oltalma, és az LMBTQ-személyek esélyegyenlősége nemhogy nincs törvénybe iktatva, de a civil szervezeteket, amelyek a fentieket tűzik a zászlajukra, egyenesen családellenesnek nyilvánítják, mondván: az azonos nemű szülők által nevelt gyermekek ügye »nem fér bele a magyar értékrendbe«, és ha normalizáljuk az elfogadást, az »veszélyezteti a gyermekeket«”.