Címke: férfi

Amikor életed legbiztosabb pontja egyszercsak eltűnik. Csak úgy. Szívszakadás, földindulás.

„Az idei anyák napja nekem arról szól, hogy fizikailag elveszítettem az első gyermekemet, de most először látom életemben igazán, mennyire fantasztikusak a szüleim. Még csak nem is hétköznapi hősöknek érzem őket, szerintem messze túlszárnyalnak mindent, ami hétköznapi." – Olvasnivaló anyák napja előestéjére...

Íme, a gyúrótermek természetrajza, ahol a kondigépek között maximumra járatódik a tesztoszteron, az önigazolás és a kapuzárási pánik. Vigyázat, a cikk erős iróniát tartalmaz!

Vajon mi az oka, hogy szívesen várunk, akár éveket is egy férfira? Van olyan szerelem, aminek az oltárán gondolkodás nélkül feláldozható a magunk sorsa, ifjúsága és boldogsága ... a szép jövő reményében?

„Képzeljünk el egy reggelit Bochkoréknál. Várkonyi Andrea annak idején hozzáment egy (első ránézésre egészen értelmesnek tűnő) sikeres sráchoz. Ez az okos, gyönyörű nő kicsoszog reggel álmosan, talán még pongyolában, és kit talál a konyhában? Ott van ez a díszmajom, ömlik a szájából a sok fellengzős baromság, és Andrea nem érti, hogy mehetett hozzá anno egy ekkora idiótához..."

Megéri szerelmesnek lenni? Aztán szenvedni, gyötrődni, szenvedni? Abszolút!

Előrebocsátjuk, hogy a férfi természetesen nem szitokszó. Viszont ha beterpeszt melletted mondjuk a metrón, gyorsan azzá válhat. De a nőket sem kell félteni. Ami a pasiknak a terpesz, az nekik a táskázás. Te terpesztesz vagy táskázol?

Kínában a 27 év fölötti szingli nőket nemes egyszerűséggel „maradéknak" hívják. Tényleg ez a helyzet? Egy harmincas, egyedülálló az „resztli"? Selejtes áru, aki nem kel el az emberpiacon? És mi van azokkal, akik saját maguk választották az egyedüllétet?

Nincs tökéletes válás. Nincs tökéletes szülő. Nincs tökéletes gyerek. Nincs tökéletes rendszer a kapcsolattartásra. De törekedni lehet rá (sőt... kell)!

Vesszen a „bikinibádi"! Érezd magad jól, akár a (narancs)bőrödben is. Egyebek mellett ezek miatt: