Filákovity Radojka: Mossák kezeiket
Senkinek sincs joga olyan körülmények közé sodorni egy anyát, hogy a kórházi mosdóban legyen kénytelen világra hozni a halott babáját. És senkinek sincs joga elvenni a szülőktől a méltó búcsú lehetőségét.
Senkinek sincs joga olyan körülmények közé sodorni egy anyát, hogy a kórházi mosdóban legyen kénytelen világra hozni a halott babáját. És senkinek sincs joga elvenni a szülőktől a méltó búcsú lehetőségét.
Mészáros Zsuzsanna, vagy ahogy sokan ismerik, Marge volt az első itthon, aki ismert emberként a nyilvánosság előtt nyíltan és rendszeresen beszélt a saját habituális veszteségeiről, a #nemtabuavetélés mozgalom elindításával pedig arcot adott a sorstársainknak, és a véralvadászavar várandóssághoz kapcsolódó kivizsgálására is felhívta a figyelmet. Zsuzsi sok helyen mesélt már a történetéről, arról azonban még nem beszélt, mi mindenre hatással lehet egy veszteség az ember életében – akár a karrierjére is.
Egy kisbaba elvesztésekor ahány ember, annyi út van a gyászban és az elengedésben is. Visnyei Barbara tartalomgyártó korai veszteségekor a természetes vetélés mellett döntött, és azzal, hogy erről nyíltan beszél, rengeteg nőnek segített már.
Még egy vérvétel, majd még egy. Biztos nincs, csak bizonytalan, és az, aki mindennek a súlyát cipeli.
„Bármennyi veszteséget is élt már meg az ember, mindig történhet olyan, ami váratlan érzelmeket hoz magával. Ki kell mondani: én ma elveszettem valakit. Nem elég helyette annyi, hogy: ez egy nehéz nap volt” – fogalmazza meg a szülészeti ápoló, Ágnes, milyen súlyos jelentéssel is bír az ő szakmájukban a valódi önreflexió.
Bár egy kisbaba elvesztésének tragédiája egyszerre érinti a szülőpár mindkét tagját, sok esetben nagyon eltérő folyamatokon mehetnek keresztül, ami a kapcsolatukra is kihat – a meseterápia azonban segítséget nyújthat az újbóli összekapcsolódásban.
„Szinte nincs olyan nap, hogy ne gondolnék rá, arra, hogy ő van valahol, vagyis volt egyszer. Nem is tudom térben és időben hova tenni, olyan, mint egy kis fénygömb – örökké körülöttünk világít.”
„Fura hónap ez a december, mondom, miért, kérdezi, hiszen minden szuper. Hat éve reggel még gyereket vártam, este már nem, válaszolom.”
Korn Anita műsorvezetőnek öt év és három sikertelen várandósság után teljesült a vágya, hogy kezében tarthassa a babáját. Ma, az átsuhanó babák világnapján az ő reményteli történetüket hoztuk el.
A halál alapvetően is tabusított a társadalmunkban, a perinatális veszteséget azonban, ha lehet, még nagyobb hallgatás övezi. Épp ezért fontos a Babagenetika Egyesület kezdeményezése, amely nemcsak a gyászfeldolgozásban segít, hanem hiánypótló tudást ad át széles körben az érintettek megéléseiről. Az Átsuhanó babák kiállításon idén pedig az apák gyásza kerül fókuszba.