Címke: gyermekvédelem

Molnár László 23 éven át vezette a fővárosi TEGYESZ-t (Területi Gyermekvédelni Szakszolgálat). Megkérdeztük, mit gondol egykori kollégája, Kuslits Gábor által megfogalmazott vádakról, a Szőlő utcai otthonban folyó emberkereskedelemről, milyen embernek ismerte meg a májusban letartóztatott igazgatót, Juhász Pétert, és mit gondol, milyen csontváz zuhan ki legközelebb a szekrényből.

Kuslits Gábor, a 2021-ben központosított Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok egykori fővárosi igazgatója elhivatott szakember, aki ma már nem kívánatos személy a politikai lojalitásra épülő állami szektorban. Erős véleménye azonban továbbra is van a gyermekvédelem kérdéseiről, és nem fél elmondani. A Válasz Online Sashegyi Zsófia által készített nagyinterjújának szemléje.

Egy kisgyerek meghalt, és a halálának elképzelhetetlenül tragikus körülményei miatt óhatatlanul felmerül: vajon hogyan tudtuk volna megelőzni? Mit tehettünk volna azért, hogy még mindig élhessen?

Huszonöt év munkája, küzdelmei és sikerei után adja át az irányítást az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, L. Ritók Nóra. A Prima Primissima díjas pedagógus beszél a gyerekszegénység elleni harc eredményeiről és kudarcairól, a hazai gyerekvédelem válságáról, valamint arról, hogyan őrizte meg hivatástudatát.

Az emberiség egyik legrégebbi morális pánikgombja: „veszélyben vannak a gyerekeink!" Nem csoda, hogy a politikusok nyomogatják is bőszen. Itthon is. Dr. Gyurkó Szilvia arról, hogy miként lett politika a gyerMekből.

Gyerekek készítettek és osztottak meg deepfake pornográf képeket saját osztálytársaikról Dél-Koreában. A tavalyi botrány világszerte rávilágított arra, mennyire védtelenek a kamaszok az online térben. Tanultunk az esetből?

Attól, hogy az ember megtanulja megmutatni a sérülékenységét, még nem lesz könnyű ezt újra meg újra megtennie. Akkor miért vág bele mégis? Többek között erről is beszélgettünk Tapasztó Orsival.

Pop Mert Julián nyílt levélben fordult Magyar Péterhez a Tisza gyermekvédelmi konferenciája kapcsán – a kommentekből pedig kiderült, hogy messze nem állunk még készen arra, hogy meghallgassuk az áldozatokat.

Ma már sok mindent tudunk az iskolai bántalmazás felismeréséről, megelőzéséről és kezeléséről, ennek ellenére az ilyen ügyek végkifejlete sokszor az, hogy az áldozat vált iskolát. A látszat ellenére azonban ezzel nincs megoldva a probléma, hiszen a zaklatás soha nem néhány gyerek, hanem az egész közösség ügye.

Megszavazta a parlament az az Alaptörvény 15. módosítását, amelyben a gyerekek védelméről szóló törvényre hivatkozva nemcsak a Pride betiltása, hanem többek közt a gyülekezési jog korlátozása, és annak rögzítése is szerepelt, hogy az ember vagy férfi vagy nő. Az Alaptörvény a tizenötödik módosításával holnaptól léphet hatályba – és mindenki számára komoly következményekkel járhat.