Megszavazta a parlament az az Alaptörvény 15. módosítását, amelyben a gyerekek védelméről szóló törvényre hivatkozva nemcsak a Pride betiltása, hanem többek közt a gyülekezési jog korlátozása, és annak rögzítése is szerepelt, hogy az ember vagy férfi vagy nő. Az Alaptörvény a tizenötödik módosításával holnaptól léphet hatályba – és mindenki számára komoly következményekkel járhat.
„Holnap akár a számodra fontos jogok is sorra kerülhetnek!” – Laczó Adrienn lemondott bíró szerint ami idehaza történik, már nem jogalkotás. Az Alaptörvény módosításához nálunk elég a kétharmad – ami 15 éve tart. Ezt, és hogy a kormány semmilyen önkorlátozást nem mutat, nem látták előre a rendszerváltáskor.
Nem volt hivatalos határozat, Marianna mégsem vihette haza a kórházból a kisfiát. Az édesanya azóta minden erejével azon van, hogy együtt lehessen a gyerekével, a rendszer azonban ahelyett, hogy segítené, akadályozza a családot. Mariannával, párjával, valamint dr. Boros Ilonával, a családnak jogsegélyt nyújtó TASZ jogászával a Partizán készített interjút.
Negyedszázada dolgozik a gyermekvédelemben. Ózdon nőtt fel, szülei, és egy csodálatos nagymama mellett, aki analfabéta volt, cigánytelepről tört ki. Ő főiskolát végezhetett, szociális munkás lett. Hivatását tartja annyira fontosnak, mint bárkiét, és minden szavával, tettével emelni igyekszik a szakmát. Ismerjétek meg jobban Váradi Évát!
Nincs elég szakember, nincs elég épület és elég ágy, nincs elég segítő, nincs biztonság, nincs valódi párbeszéd a magyar gyermekvédelemben. De van: gyerek. És az ő problémáikkal rendszerszinten nem kezd az ország (szinte) semmit. Dr. Gyurkó Szilvia megnyomja a vészcsengőt.
Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember kétrészes cikksorozatának első részében arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, mit is jelent valójában ma Magyarországon az, hogy gyermekvédelem. És elmondja, hogy mindannyiunk gyerekeit (mind a másfél millót) érinti, nemcsak a 110 ezer veszélyeztetettet vagy a 24 ezer állami gondoskodásban élőt.
Eleve szuper a gondolat, hogy veszélyes eszközzé nyilvánítsuk a mobilt. Mi tenne jobbat ennek az ügynek egy kis démonizálásnál? Mi lehetne hatékonyabb (különösen tizenéveseknél), mint a totális tiltás?
Kinek a békéje, kinek a csendje a közérdek? Az áldozatoké, vagy az elkövetőké és cinkosaiké?
„A gyerekvédelem akkor működik jól, ha a segítés, a támogatás és a megerősítés, a családmegtartó szolgáltatások, a gyerekek jogainak érvényesítése is fontos. A gyerekvédelem nem hatalmi aktus. Nem merül ki jogi eljárásokban, és nem kikényszeríthető erővel” – írja dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember.
Egy északkelet-magyarországi család története igazolja: igenis kiemelhetnek gyerekeket a családjukból kizárólag az anyagi körülményeik miatt.