A klímaváltozás a szemünk előtt zajlik. Aki nem dugja homokba a fejét, az pontosan tudja, a jövőnk került veszélybe. A gyerekek számára azonban még ijesztőbb lehet a jelenség: mesék, könyvek, műsorok figyelmeztetik őket a bajra, és miközben a helyzetet nem titkolhatjuk előlük, mégsem feltétlenül érettek még hasonló szorongás mellett élni az életet. De mit tehet a szülő?
Vajon a te dédunokád milyen lesz 2123-ban? Kálmán utánajárt.
A kritikai pszichológia nem a pszichológusokat kritizálja, még kevésbé a klienseket. A pszichológiáról mint gépezetről beszél, amely – bármennyire is nagy segítség az egyénnek –, részben pont az őt megnyomorító rendszert betonozza be. Interjú Csányi Gergely szociológussal.
Anna Eszter nagy kalandra vállalkozik: elhatározta, hogy „kizöldíti” a WMN szerkesztőségét, megkeresi azokat a pontokat az életünkben, ahol ténylegesen csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat. Otthon, egyedileg, és az irodában közösen is. Lesz dolga.
Aki velünk volt a legutóbbi Hello, WMN!-estünkön, az most újranézheti, aki pedig nem tudott eljönni, az most bepótolhatja az élményt. A videóhoz kattintsatok a cikkre!
Putyinozás, orbánozás, klímaszorongás és ispánjelmezes szexjelenet – minden van az idei ARC plakátkiállításon, mi szem-szájnak ingere.
A következő Hello, WMN! időpontja szeptember 20. Illusztris társasággal készülünk!
Naptárba beírtad? Jegyed megvan? Ha még nincs, olvasd el bemelegítő cikkünket, ott megtalálod a jegyvásárláshoz szükséges linket is.
„Hogyan készítsük fel a gyerekeket a jövőre, ami rájuk vár? Élvezhetjük-e még valaha az életet úgy istenigazán, szorongás és lelkifurdalás nélkül?” – Kérdések, amikre szerzőnk keresi a választ. Anyaként, klímaharcosként, szorongó emberként.
Lelkileg is megterhel minket a hőség vagy a szmog, a természeti katasztrófákról nem is beszélve. Hogyan készüljünk a ránk váró kihívásokra? Szakértők szerint egyéni és közösségi szinten is sok a teendő, ha boldogulni akarunk.
„Mentsük meg a világot! Az emberi világot? Ebben a formában? Minek? Ennek ebben a formában talán tényleg múlnia kell. Hacsak… Hacsak képessé nem válunk felnőni a feladathoz, és alapjaiban nem gondoljuk újra a létezésünket.” Fogadjunk, nem csak harmincöt éves szerzőnk érez így, amikor a jövőre gondol.