Címke: orvosok

Dr. Czébely-Lénárt András, dr. Baradács István és dr. Csirzó Ádám, azaz a Nődokik, idén év elején saját ötlet alapján hozták létre a csatornájukat, amelyen rengeteg nőt érintő, a női intim egészségre és működésre vonatkozó témákról – mint a mesterséges megtermékenyítés, az egészséges hüvelyflóra vagy a menopauza – beszélnek tabuk nélkül, szakszerűen, ám közérthetően és közvetlenül. Ismerjétek meg őket!

Férjcsomó. Férjöltés. Férjvarrat. Bármelyik szót használjuk, a gyakorlat az, ami: csonkítás.

„Évről évre egyre feszítőbb a munkaerőhiány, haldoklik az infrastruktúra, korszerűtlen és észszerűtlen a finanszírozás… Semmelweis egészségügye beteg, mégpedig annyira, hogy az lassan már mindannyiunknak fáj.”

„Emlékszel még? Azért jöttünk, hogy emberekkel foglalkozzunk, embereken segítsünk, embereket szolgáljunk. Még ha az egészségügyi dolgozók jelentős része komoly kiégéssel küzd is, és az emberközpontúsága ebből adódóan fájóan csorbult az évek alatt, valaha szinte kivétel nélkül azért választottuk ezt a pályát, mert emberek között, emberekkel akartunk foglalkozni.”

„Meghalt egy beteg. Gyászol a család.” Az orvosok meg közben a fejük felett a sárdobálással vannak elfoglalva – orvos szerzőnk kifakadt.

Ha így bánunk a pályakezdő orvosokkal, miért csodálkozunk, hogy menekülnek innen?

Egy orvos őszinte vallomása a kiégésről.

„Miközben ezen morfondíroznék, áttolna a bagószagú, tetovált karú beteghordó a CT folyosójára, ahol más pórul jártakkal együtt várnám csendben a sorom, mint egy hibás alkatrész a futószalagon. Tehetetlen lennék.” – Olvassátok el egy fiatal doktornő szívszorító vallomását, mi érez, ha ő szorul orvosi segítségre.

Kommentár nélkül.

Gyerekek, akik szájpadlás- és ajakhasadékkal születtek. Gyerekek, akik csak az orvosokban bízhatnak. A Szentkirályi utca, ahol a gyógyítók dolgoznak. Képes riport babákról és orvosokról.