Szentesi Éva: Csak mi a maszk leszedése után nem mehetünk vissza oda, ahonnan jöttünk…
Mert már eleve ott vagyunk!
Mert már eleve ott vagyunk!
„A lelkem darabokban volt, térdelve és hunyorogva kerestem a sötétben a darabjait. A démonjaim, amikről azt hittem, többé már nem látom őket, megint ott toporzékoltak, és ismét mindennapi játszótársaimmá váltak.”
Túlélési praktikák nehéz és váratlan helyzetekre.
„…az én családom minden egyes tagja »csak« túlélni akart: a háborút, az elhurcoltatást, a megkülönböztetést, az elhagyatottságot, a válást, az árvaságot. Ezt kaptam örökségül én is. Minden arról szólt, hogy eleget tenni, megfelelni, kötelezettséget teljesíteni, alkalmazkodni – és ez megy is. Nagyon magas szinten.” Kinek ismerős?
Mit tehetsz MAGADÉRT a dögunalom (és a szuperokos megmondóember szülők) ellen a játszótéren?
Szép, ódon keretbe foglalt, súlyos történet ez hét gyermek elvesztéséről, és az újra és újra megszülető reményről.
Ha úgy érzed, vége a világnak... olvass Pásztory Dórit!
Élsportolónak készülsz, korosztályod egyik legjobbja vagy, ez már tizenkét éves korodban is jól látszik. Arra készülsz, hogy fölteszed rá az életed. És akkor kiderül, hogy a sors más utat szánt neked... Péter kamaszkorában rák miatt elveszítette a jobb karját. Hogy lehet ezt ép ésszel túlélni? Hát, így. A túlélő: Sipos Péter.
Szentesi Éva jól van. Egy éve mondták ki először, hogy megszűnt a szervezetében a rosszindulatú sejtburjánzás, és szerencsére azóta is ezt ismételgetik minden egyes vizsgálatnál. Ám Évi nem bízza el magát, tudja, nagyon sokat vesztene, ha nem figyelne oda önmagára.
Van olyan dolog, amit megkérdeznél a rákról, de nem mered? Netán érintett vagy egy ismerősöd, esetleg családtagod által, és fogalmad sincs, hogyan segíts? Ne adj' isten te vagy érintett, és nem tudod, merre indulj el? Szentesi Éva és kezelőorvosa közös beszélgetést szervez, olvasd el a cikket és regisztrálj!