Címke: szorongás

Ismerd meg a félelmeidet, nézz szembe velük – és próbáld megszeretni... Bármilyen hihetetlen is, de szükséged van rájuk.

Így érhető el, hogy az oktatási rendszerbe való bekerülésetek ne váljon mindennapos stresszé és szorongássá.

Borzongató, felkavaró, megrázó és tanulságos. Egyszerre.

„Szavakkal zenélni, ritmusban írni, betűkkel játszani. Szavakkal festek neked egy görbe kék vonalat a fehér vászonra, mert a kezemmel nem tudok. Neked akarom festeni, mert tudom, hogy szereted. Ha a kezemmel tudnám mindezt, akkor engem szeretnél." – Egy percnyi irodalom Lénától.

„A tánc az elvárások elengedéséről szól: puccos edzőruha, drága edzőcipő, izzadságelvezető alsónemű, fejpánt, szívritmusmérős óra, táncos pörgős szoknya... ugyan már!" Ez az, Zsófi, prédikálj!

Amikor visszaélnek a hiteddel, tovább kell állnod. Szívfájdalom nélkül. Lehet, hogy nehéz út vár rád, de meg kell tenned, nincs más út. Zsófival megtörtént. És megírta.

Néha egy trauma kell ahhoz, hogy eldönthesd, mit is szeretnél kezdeni az életeddel valójában. Főhősünkkel ez történt. Ma már azt csinálja, amit szeret. Kövesd a példáját! De legalább olvasd el ezt a cikket.

Beszéljünk a pillanat kultuszáról. Valóban annyira fontos „megélni a jelent"? Akkor is ha a jelen ijesztő és szomorú? Tényleg semmire sem jó a stressz, a szorongás? Na, nézzük!

Nemrég váltál el, és összerándul a gyomrod, ha a karácsonyra gondolsz? Már évek óta nem éltek együtt, de karácsony környékén újra és újra kitör a balhé? Ha ez így van, akkor neked írta Szalánczi Kriszta klinikai szakpszichológus a következő cikket.

„Néha elviselhetetlenül szenvedek a gondolattól, hogy ezt az egészet én örökítettem a fiamra." Talán ez az autizmussal élő anyuka legkeményebb mondata. Talán az, amikor arról beszél, hogy mi játszódik le a fejében, amikor „túlpörög". De lehet, hogy egy harmadik. Kemény, igaz, megrendítő és mégis valahol nagyon szép történet.