A fogcsikorgatás és állkapocsszorítás hátterében állhatnak érzelemszabályozási nehézségek, stressz, túl sok koffein és a gének is. Ha nem szentelünk kellő figyelmet a témának, és a feszítő, fájdalmas érzésnek az arcunkban, akkor olyan kellemetlenségekre is számíthatunk, mint: krónikus fejfájás, a fogak sérülése, de idővel gondot okozhat akár a nyelés és a beszéd is.
Egy gyászfolyamat sokkal több dolgot rendez át az életünkben, mint elsőre gondolnánk: az elsődleges veszteség mellett megjelennek a másodlagos gyász jelei is, hiszen a törés átrendezi az életünket. A kérdés csak az, hogy képesek vagyunk-e együttérezni magunkkal ebben a folyamatban, és megtaláljuk-e a helyünket az új, átrendeződött mindennapokban.
Mitől függ, ki hogyan viseli el a bizonytalan helyzeteket? Miért akarjuk tudni inkább gyorsan a hírt, akkor is, ha rossz? Milyen módszerekkel lehet csökkenteni a bizonytalanság okozta szorongást? A bizonytalanságnak tényleg van pozitív oldala? Ezeket a mindannyiunk számára ismerős kérdéseket járta körül Filákovity Radojka a Lelki társad hírlevélben.
A harmadik évadban a szereplők a semmivel, a saját ürességükkel néznek szembe – és mi velük tartunk ezen az úton. Dylan Skurka filozófus azt boncolgatja esszéjében az IAI News portálon, hogy a sorozatot nemcsak szatíraként, hanem spirituális diagnózisként is olvashatjuk.
A háziállattartás előzetesen örömteli vállalásnak tűnik, de sokan meglepődve tapasztalják, hogy az érkező kutya vagy macska nemcsak szeretetet, hanem erős szorongást is hozhat az életükbe. Sokan úgy emlékeznek, az első hetekben az is megfordult a fejükben: nem biztos, hogy képesek megbirkózni az új helyzettel. Mit lehet ezzel kezdeni?
Magyarországon minden ötödik fiatal él valamilyen diagnosztizálható mentális zavarral, azonban a közoktatásban ezer iskolásra mindössze egyetlen pszichológus jut.
Ha már sokszor kitakarítottunk a szőnyeg alatt, nem érdemes tovább keresni ott a porcicákat – jobb inkább kiterülni rajta, és élvezni a puhaságát.
A 21. században sok minden arra sarkall minket, hogy túlzásokba essünk: túlfogyasztunk, túlszeretünk, túlaggódunk és túlgondolunk. Utóbbiról írt könyvet a népszerű popkultúra-kutató, Amanda Montell, aki azt vizsgálja, a bizonytalanság közepette miért épp az irracionalitásban keressük, és leljük meg gyakran a válaszainkat.
Ma reggel az ország számos iskolájában is bombariadó volt, több mint 260 intézményt ürítettek ki. Sok esetben néhány órán belül visszaállt a rend, a gyerekekben azonban mély nyomot hagyhat egy-egy ilyen esemény. De mit tehetünk szülőként, és hogyan kommunikáljunk az eset kapcsán a gyerekekkel?
Bizonytalanságintolerancia. Így nevezte el két kanadai pszichológus azt az érzést, amit mindenki jól ismer, aki valaha aggódott egy teszt, egy nagy beszélgetés, egy orvosi vizsgálat eredményétől. A bizonytalanság sokak szerint rosszabb, mint egy kedvezőtlen hír – az állandó készenlét pedig kéz a kézben jár a szorongással.