Címke: social media

Ellepték az internetet azon MI-videók, amikben élethű néniket és bácsikat kérdeznek a régi szép időkről és az idősotthonról. Mohos Zsófia dokumentarista fotográfus szerint ezek a tartalmak több szempontból is károsak, ezért is, kvázi ezeknek a tartalmaknak ellensúlyaként indította el új projektjét: a Valóság-generált időseket.

Egyre több ország lépi meg a kamaszok közösségimédia-használatának tiltását, és egy friss felmérés szerint a magyar társadalom nagyobbik része is támogatna egy ilyen döntést – kérdés, hogy ez elég-e, és ha igen, mire.

Oké, a szomszéd kertje mindig zöldebb, de miért muszáj, hogy még a nyara is izgalmasabb legyen, mint a miénk? Nyáry Luca bemutatja nektek a vakációirigység jelenségét, és azt is, hogyan küzd ellene.

Sokkal több kamasz használja, mint gondolnád. És nincsenek tabuk. Egy friss kutatás szerint főleg a fiúk hajlamosak átlépni a határokat a tavaly felfutott és idén is megállíthatatlan BeReal nevű új közösségimédia-felületen. D. Tóth Kriszta Guld Ádám médiakutatóval beszélgetett a a tizenéves gyerekek új kedvenc platformjáról.

Már létező kifejezés a „betegségkisajátítás” (illness appropriation), ami annyit tesz, hogy valaki a figyelemért, népszerűségért betegséget színlel. Ha pedig az illető népszerű influenszer, akkor ez a trükk nemcsak etikátlan, de veszélyes is.

Polner Laura, „extumblis” mesél arról, mit jelentett neki ez a felület, mit kapott tőle, és milyen veszélyei voltak:

Szerzőnk annak járt utána, miért szeretjük annyira a sorozatokat, könyveket, filmeket, amelyekben csalók tévesztik meg áldozataikat.

„Szomorú, hogy egyesek úgy élik tovább az életüket, mintha nem a szomszédban zajlana a háború!” kontra „Szomorú, hogy az emberek most egy csapásra elfelejtették a világjárványt, a homo- és transzfób törvényt, és azt, hogy a világ valamely pontján minden pillanatban dúl egy háború!”

A közösségi média nem ördögtől való, sőt építhet, inspirálhat is minket – feltéve, ha tudatosan használjuk. Ebben segít Nyáry Luca kisokosa: hogyan éljünk vele úgy, hogy a mentális egészségünk ne lássa kárát.

Nemrég írtunk az „eltűnt fehér nő” szindrómáról: arról, hogy a médiában nagyobb arányban jelennek meg a világos bőrű, középosztálybeli, hagyományosan szép áldozatok. Hogyan lehet tágítani a társadalmi empátia határait, hogy másokat is nagy erőkkel keressenek? Javaslatokat foglaltunk össze.