Elsőajtós járat címen nyílt kiállítás a Mátyás téri Kesztyűgyár Galériában, mely a cigányság önreprezentációjának fájó hiányáról is szól.
Vajon 79 év alatt okosabbak lettünk? Tanultunk a múltból? Most már képesek vagyunk felállni, és szót emelni: „Hékás, ezt nem szabad!”?
Vajon 78 év alatt okosabbak lettünk? Tanultunk a múltból? Most már képesek vagyunk felállni, és szót emelni: „Hékás, ezt nem szabad!”?
Mi a különbség aközött, ha egy fehér, középosztálybeli nő kér segítséget, hogy kiléphessen a bántalmazó kapcsolatából vagy ha egy cigány nő teszi ugyanezt? Milyen érzés nemet mondani annak, aki félve kér tőled támogatást? Az indahouse-os Benkő Fruzsi újabb súlyos kérdéseket vet fel naplójában.
„Az előítéletek bemásznak a cigány gyerekek fejébe és átírják az ott lévő gondolatokat, álmokat. Ezek a gyerekek aztán a gyenge szakiskolát fogják választani, ahonnan a második évre a 70 százalékuk lemorzsolódik, és így a többségi társadalom kitermeli a szociális juttatásokon, közmunkán tengődő, valós, versenyképes készségekkel nem rendelkező emberek tömegeit.”
Elkísértük L. Ritók Nórát Toldra, ahol az Igazgyöngy Alaptívánnyal végzik sziszifuszi munkájukat az ott élők életkörülményeinek jobbításáért.
Nem kell más, csak egy elhivatott ember, aki hisz abban, hogy a munka jobb emberré tesz.
Pásztory Dóri érthető szenvedéllyel reagált egy felmérésre, amelyben a fogyatékkal élő gyerekek integrált oktatására kérdeztek rá a szakemberek. Alább pedig Balatoni József, azaz Jocó bácsi válaszát olvashatjátok. Vajon van még remény?
Miért ír- és rendez játékfilmet egy sikeres szerkesztő-riporter? És miért épp cigányokról? Na, meg a fociról?
Both Emőke, a BAGázs alapítójának egy célja volt: egy olyan Magyarországot létrehozni, ahol jó cigánynak lenni és jó nem cigánynak lenni. Hogyan halad e missziójával? Szerintünk csodálatosan, de gyere, győződj meg róla magad is!