A 8 legnagyobb baki, amit a gyerekkel elkövethetsz
„Szeretem a gyerekem. Tényleg. A legjobbat akarom neki. Csak az a baj, hogy ez a legjobb gyakran pont nem én vagyok... Például amikor elhagytam a bevásárlóközpontban.”
„Szeretem a gyerekem. Tényleg. A legjobbat akarom neki. Csak az a baj, hogy ez a legjobb gyakran pont nem én vagyok... Például amikor elhagytam a bevásárlóközpontban.”
Úgy gondolod, hogy csak beleugrasz a cipőbe, aztán kabát, sál, sapka, kesztyű... és nyomás. Ha. Ha. Ha. Ha.
Neked voltak már hasonló tapasztalataid?
Te melyik képnél ismertél magadra?
Á, semmi, csak egy hétköznapi kis történet anyáról, aki bosszúból jól megmutatta apának, miért olyan fáradt a nap végén. Megtörtént események alapján írta Fiala Borcsa...
Praktikus tanácsok egy húgyszagú kórteremből, avagy röhögj magadon, akkor talán kevésbé fáj...
Ki gondolta volna, hogy a hererák ilyen szórakoztató is tud lenni! (De azért vegyétek nagyon komolyan!)
Hát... a hererákról nem volt szokás eddig így beszélni. Sőt! Sehogy nem volt szokás beszélni róla. Erre most jön Ákos, és ír róla. A saját nevén. Nemcsak ezt az egy cikket, hanem hamarosan többet is. Méghozzá így:
Borcsa nem változik. És mi így szeretjük őt!
Ki gondolta volna, hogy a szülőség és a matematika ennyire közel áll egymáshoz? Íme, az életünk számosított esszenciája: