„A szexepil gondolkodásmód, egy stílus, egy tekintet, egy gesztus” – Sophia Loren 84

–

A kedvenc filmjeimet egytől-egyig megveszem DVD-n. Persze tudom, ósdi szokás, de majd egyszer talán legalább olyan menő lesz, mint bakeliteket gyűjteni. Sőt, DVD-lejátszóm is van, és mögötte sorakoznak két toronyban a legkedvesebb alkotásaim. Olyanok, mint a Thelma és Louise, a Bronxi mese, Az Eastwick-i boszorkányok vagy a Házasság olasz módra.

Az utóbbiban láttam először Lorent. Kis, hülye huszonéves voltam. Ő pedig addigra már szinte nem is filmezett, mire hozzám elért a hatása. Az utolsó igazán nagy moziban, amiben szerepelt, egy Daniel Day-Lewis által megformált rendező karakterének az anyját játszotta. (Ez volt a Kilenc.) Még énekelt is. Na, az aztán meg a pláne – a musicalfilmeket rajongásig szeretem. Méltó búcsú – lehetne mondani, de

Loren képtelen egy utolsó nagy alakítással elbúcsúzni. Ő az egész életével teszi majd meg.

1934. szeptember 20-án született viszontagságos körülmények között. Anyja, Romilda törvénytelen gyerekként hozta a világra, apja vonakodva vette nevére a beteges csecsemőt, aztán egy időre hozzájuk költözött, mielőtt végleg elhagyta volna őket.

Bertrand Meyer Stabley ezt írja a róla készített életrajzi könyvében a kis Sophia (születési nevén Sofia Scicolone) gyerekkoráról:

„Sophia első emlékei között szerepelnek a családi veszekedések is. Valaki mindig kiabált. Nem mintha boldogtalanok lettek volna, csak szegények; és nehéz mosolygósnak és vidámnak maradni akkor, amikor az éhenhalás ellen kell küzdeni.” 

Sok tündöklő szépségű sztár életében tetten érhető, hogy kiskorában csúfolták kinézete miatt. Nem volt ez másként Lorennel sem. A vékony, nyurga, magas lányt sokáig gúnyolták a testalkata miatt. Az első szépségversenyen, amire az anyja nevezte be, azonban mindjárt második lett. Abból a díjból, amit itt nyert, elutazott Rómába – az anyja pedig bőszen támogatta lánya törekvéseit, és az egész családot utána költöztette 1950-ben.

Producer. Férj. Pártfogó. Szerelem. Apa.

Karrierje tulajdonképpen úgy indult be, hogy az egyik szépségversenyen megpillantotta Carlo Ponti producer az akkor tizennyolc éves lányt, és felfigyelt a magával ragadó kisugárzására. Válogatásokra hívta, de eleinte nem bizonyult tehetségesnek. Ponti mégis ragaszkodott ahhoz, hogy Loren szerepet kapjon, hiába vélekedtek úgy a kollégái, hogy sem az alakja, sem a mozgása nem a vászonra való.

1953-ban kapta meg első szerepét az Aida-ban. Ezután gyors egymásutánban következetek az újabb alkotások. Az igazi, országos hírnevet Vittorio de Sica 1954-es Nápoly aranya című filmje hozta meg számára, a következő évben pedig a Kenyér, szerelem, és… című mozi, amit az akkor már javában sztár Gina Lollobrigida visszautasított, mert nem fizettek neki eleget érte. Nagyjából ekkor kezdődött a két díva rivalizálása. Lollobrigida még tavaly is odaszúrt Lorennek, amikor csillagot kapott a Hírességek sétányán, hogy

„Nem állt szándékomban senkivel rivalizálni: én voltam a numero uno. Saját magamnak köszönhettem a sikert, engem nem támogatott producer. Mindent egyedül csináltam” – nyilatkozta egy olasz újságban 2017-ben.

Loren és Ponti kapcsolatát a kezdetektől támadták, és nemcsak a köztük lévő huszonkét év korkülönbségnek köszönhetően, hanem azért is, mert amikor megismerkedtek, a producer még házas volt. Az olasz törvények nem engedték akkoriban, hogy elváljon feleségétől, így Mexikóban érvénytelenítette házasságát, ahol rögtön el is vette Lorent. Az olasz sajtó rettenetes támadásokat intézett a pár ellen, bigámistának kiáltották ki Pontit (az olasz törvények szerint tényleg az volt), évekig haza sem jöttek. Hivatalosan 1966-ban házasodtak össze, de kapcsolatuk 1953-tól a férfi 2007-ben bekövetkezett haláláig tartott.

„Sophi', jól figyelj rám: sose sírj olyasmiért, ami nem tud érted sírni… ”

Élete első Oscar-díjas alkotására Vittorio De Sica kérte fel. Az Egy asszony meg a lánya című filmbe Loren belevitte saját háborús emlékeit és fájdalmait, és az anyja, Romilda karakterét is. 

A fent idézett mondatot De Sica mondta neki útravalóul. Bár az is lehet, hogy sosem volt rá szüksége. Színészi játéka, tehetsége, vehemenciája sütött a vászonról. Hiába pletykálták róla, hogy „könnyű neki egy producer férjjel”, bebizonyította, hogy igenis érdemes a hírnévre, és arra is, hogy a tehetségek közé sorolják. 

„Erősnek kell lenni, alázatosnak, a nagyszerű dolgok csak akkor hullanak a lábad elé.” 

– fogalmazta meg a siker receptjét a Tegnap, ma, holnap című önéletrajzi könyvében. 

Vonzó, szexi, istennő, díva, mamma

Lorentől azonban – mint a hozzá hasonló gyönyörű színésznőktől – nem lehet lehasítani a külcsínt, ami szorosan egybeforrt az imázsával a hatvanéves pályafutása alatt. Olyan volna Lorenről beszélni a szépsége nélkül, mintha egy világháborút kellene elmesélnem a fegyverek nélkül.

„Vonzerő? Mit nevezünk vonzerőnek? Ha meg lehetne határozni, akkor mindenki számára elérhető lenne. Csakhogy ez a természet adománya, sőt egy olyan rejtély, amelynek a testi szépséggel ellentétben az az előnye, hogy nem hervad el az évek során.”

– írta önéletrajzi könyvében.

Loren a kezdetektől tisztában volt adottságaival, szépségével, annak erejével, és használta. Jól használta, talán sokszor ki is használta, de tökéletesen tisztában volt azzal, honnan kapta, és miként kell ezt az előnyt a helyén kezelnie.

„A férfiak minél kevésbé látnak egy nőt, annál nagyobb bennük a vágy, hogy megnézzék” (Sophia Loren)

Egyik leghíresebb (vagy leghírhedtebb) képén nem egyedül szerepel. A fotó számtalanszor körbejárta a világot, és sokan a története nélkül azonosítják a női féltékenység természetével. Rengetegen csináltak belőle paródiát, Julia Bowen és Sofia Vergara pedig remekül megidézte a pillanatot a Modern család egyik epizódjában. 

„Amikor már javában zajlott az esemény, megérkezett Jayne Mansfield. A vendégek tömege szétnyílt előtte, amint megcélozta az asztalomat. Bizonytalanul közeledett magas sarkú cipőjében, talán nem is volt teljesen józan. Méltóságteljesen vonult, tudta, hogy mindenki őt figyeli, másrészt senki nem is tudta elfordítani tekintetét a több mint nagyvonalú dekoltázsáról. (…) Mellém ült, és kitörő vulkánként kezdett el beszélni hozzám. Ahogy belemelegedett, a keblét egyszer csak a tányérban találtam. Rémült tekintettel bámultam. Ő szinte észre sem vette, összeszedte magát, és elment. Egy állandó készenlétben álló fotós fényképezett egyet, és a kép bejárta a világot. Visszautasítottam, amikor autogramot kértek rá. Hollywood elvarázsolt birodalma még tartogatott számomra néhány groteszk fordulatot, amellyel nem tudtam mit kezdeni, de nem is akartam” – emlékszik vissza önéletrajzi könyvében.

Stílus, márkanév, életszeretet

Sophia Loren legalább annyira adott az anya-feleség-háziasszony imázsra, mint a színészi karrierjére. 

Két fiával nehezen esett teherbe, előtte többször elvetélt. Mindkét terhességét ágyban kellett töltenie. De a fiúk, Carlo és Eduardo a mai napig az olasz mamma szeme fényei. (Carlo Ponti Jr. 2004-ben magyar hegedűművésznőt vett feleségül a Bazilikában.)

Nevéhez nemcsak a dívaság, a tehetség, és a szépség köthető, hanem gyakorlatilag a dolce vitaval és az időtlen eleganciával is egybemosódott. Több szakácskönyvet jelentetett meg ikonikus fotókkal, szemüvegkeretei pedig évek óta az igazi stílust jelentik az optikai piacon. (Nekem is volt már Loren-keretem, imádtam.) Karrierjének még az sem tudott ártani, hogy a hetvenes években adócsalás vádjával perbe fogták, emiatt Svájcba költöztek. Amikor úgy döntött, hogy fiai és szeretett hazája miatt mégis hazajön, le kellett ülnie a néhány hetes börtönbüntetését. Az esetről több évtizeddel később derült ki, hogy jogtalan volt a vád. Loren csodának nevezte, hogy a bíróság végül eljutott erre a következtetésre.

„A szexepil az emberrel vele született adottság, nem lehet utólag kialakítani. A szexepil olyan dolog, ami az emberben legbelül van. Az, hogy egy nőnek öt centiméterrel kisebb vagy nagyobb a mellbősége, nem változtat semmit ott, legbelül. A szexepil gondolkodásmód, egy stílus, egy tekintet, egy gesztus. Alapjában véve, a férfiak minél kevésbé látnak egy nőt, annál nagyobb bennük a vágy, hogy megnézzék…”  – mondja az önéletrajzában.

Sophia Loren ma nyolcvannégy éves. 

Sophia Loren örök.

Szentesi Éva

Források:
Sophia Loren: Tegnap, ma, holnap (Helikon kiadó, 2015
Bertrand Meyer Stabley: Az igazi Sophia Loren
Wikipédia/Sophia Loren

Kiemelt kép: Getty Images/Bettmann