1. Perger András részletesen beszámol arról, milyen következményei lehetnek annak, ha sérülnek az ukrán atomerőművek. Az atomerőmű fegyveres megtámadása katonai bűncselekménynek minősül.

2. Nem a jelenlegi az első eset a történelemben, hogy a fosszilis energiahordozókhoz vér tapad. Sajnos nincs ez most sem másképp. Fontos lenne ezen elgondolkodni és átgondolni, hogy tudunk-e alternatívát találni. Ez nemcsak abban merül ki, hogy esetleg máshonnan szerezzünk földgázt, hanem hogy hogyan lehetne még jobban támogatni az új technológiákat.

3. Európa egy olyan energiahordozóra alapozza az energiaellátását, ami itthon nem elérhető. Az unió földgázellátását 40-45 százalékban Oroszország fedezi. A gázzal nem csak az a gond, hogy Oroszországból érkezik, eleve nem lenne szabad ragaszkodnunk egy olyan energiahordozóhoz, ami ennyire káros a klímánkra. Továbbá, ha ekkora igényünk van valamire, amink nincs, az minden esetben rejt magában zsarolási potenciált.

4.

Mindegy, hogy honnan jön a gáz, annak eleve hatalmas impaktja van, már annak is, ahogy az országba ér…

5. „Az uniós átlagnál 37 százalékkal több energiát használ fel az elavult hazai ingatlanállomány, a kormány mégsem hirdetett érdemi programot energiahatékonysági és energiatakarékossági felújításokra” – olvasható a Greenpeace oldalán. Ez a szám Perger András szerint is borzasztónak mondható. A magyar épületek besorolása a legtöbb esetben F vagy I, ami alatt már nem igazán van más kategória.

6. A napelemek most alapvetően jó megoldást jelenthetnek, a telepítéseket pályázati támogatás is segíti. A tájékoztatás a lehetőségekkel kapcsolatban az állam feladata lenne, de ez nem valósul meg. A megfelelő információ elképesztően fontos lenne ahhoz, hogy a technológiák terjedhessenek. Ezt a területet is a civilek karolták fel, az Energiaklub hívta életre a RenoHUB projektet, amely segít a lakosságnak a konkrét energiakorszerűsítési kérdésekben. A projektről ITT találtok részleteket.

7. Magyarországon a szélerőművek építése 2016 óta praktikusan nem lehetséges – érthetetlen módon.

8.

Ha egy fokkal letekerjük a fűtést, hat százalékkal csökkenthetjük az energiafogyasztásunkat.

9. A 11 évvel ezelőtti fukusimai baleset után Japánban nagy sok energia hiányzott a rendszerből. A japán kormány erre a helyzetre úgy reagált, hogy kötelezte a cégeket: csökkentsék az energiafogyasztásukat. A lakosságot nem sújtották kötelező megszorítások, de az állam komoly kommunikációs kampánnyal szorgalmazta a lakossági energiacsökkentést is.

10. A teljes energiafüggetlenség nem is biztos, hogy cél. Energia szempontjából érdemes az Európai Unió adta lehetőségekben gondolkodni. Ha közösségként gondolunk magunkra, akkor ez kivitelezhető. Ebben az esetben van remény megnyugtató és hosszú távú megoldásokra, de technológiaváltoztatásra és a fogyasztói igények csökkentésére is szükség van.

Nagy Réka Ökoanyu

A Komposzt további epizódjait itt találod: