Egy ex közösségimédia-függő nő, egy buddhista tanító és egy a munkáját az online térben végző fiatalember. Közös bennük, hogy törölték a profiljaikat. Miért döntöttek így? Mik a tapasztalataik? Elmesélik:

„Az apák hatása a gyerek egészséges fejlődésére döbbenetesen erős. Ahogyan az apa kezeli a gyereket, az nagyban meghatározza, hogy a gyerek mit fog érezni, hol van az ő helye a világban. Szintén nagy hatása van a gyerek társas, érzelmi és kognitív fejlődésére is.”

„Rengeteg egyedülálló szülőt állított megugorhatatlan akadály elé a digitális oktatáshoz szükséges eszközök beszerzése, volt, aki sírt örömében, amikor átvette a laptopot, amit önerőből sosem tudott volna megvenni a gyerekének.”

Néha elég egy véletlen összekapcsolódás ahhoz, hogy (mondjuk, a szülés utáni depresszió legsötétebb időszakában) megszülessen az életmentő felismerés: „Nem vagyok egyedül!”

Felejtsd el, hogy teljes kontroll alatt tarthatod a gyereked közösségimédia-használatát. Pláne az őt körülvevő egész internetet. De azért van néhány mondat, pár kérdés, amivel lehet rá hatni. Még a legkamaszabb kamaszra is… ha jó pillanatban kapod el.

Nektek mi a véleményetek erről?

Ha nincs profi marketingcsapatod, itt van öt tipp, hogy minél több emberhez eljusson az Instagram-oldalad.

Egy merő véletlenségből született, döbbenetes eredményű médiakísérlet kapcsán, Dián Dóri a kommentelési kultúra jelenségeinek és a cikkfogyasztási szokásainknak próbált utánajárni. (A cikket érdemes elolvasás után kommentelni...)