–

„Szerettem volna, ha egy profi csapat csinálja meg a riportot, mert nekem nem ez a szakmám, és az ehhez szükséges jó minőségű eszközeim sincsenek. De nem segített senki, ezért csináltam meg végül én a telefonommal” – meséli Gerlóczy Márton író (aki a biokert törzsvásárlója), hogyan és miért született meg Szabó Csabáról és a Helóta Biokertről az a kisfilm, amely nemrégiben jelent meg a YouTube-on, és amely azóta bejárta a közösségi médiát.

A videóból látszólag egy Dávid és Góliát történet bontakozik ki: azt mutatja meg, miként lehetetleníti el a nagytőke a helyi politikusokkal karöltve a legkisebb fiút, esetünkben a helyi gazdát, aki semmi mást nem akar, mint békességben élni nagyszülei földjén és nevelni a paprikapalántáit.  

Mi történt?

Az ország egyik leghíresebb, paradicsomairól és paprikáiról híres biokertészetének közvetlen szomszédságában másfél éve elkezdte építeni a Bonafarm Csoporthoz tartozó r. Közép-Európa egyik legnagyobb baromfifeldolgozó üzemét, amely a tervek szerint 2026 második felében kezdi majd meg működését. Az üzemben évi 44 millió csirkét fognak levágni és feldolgozni. 

Hogy ez sikersztori-e vagy inkább tragédia, arról a történet szereplőinek eltér a véleménye. Míg a polgármester szerint ez egy páratlan lehetőség a város számára, addig a biokertész úgy véli, ez a gazdaságának végét jelenti, márpedig Szentesnek nem egy újabb gyárra lenne szüksége, hanem egy olyan kertre, mint az övé, amely az életet szolgálja. 

A gazda, amint lehet, költözne, csakhogy nem tud, mivel sem kártérítést, sem másik földet nem kapott, pedig voltak erre vonatkozó ígéretek a polgármester részéről. A polgármester szerint ők törekednek a megegyezésre, de eddig nem sikerült dűlőre jutni.  

Az érintettekkel beszélve úgy tűnik, bár mindenki ugyanabban a moziban ül, mégis egészen másféle filmet néznek. A közvéleményt pedig elsősorban az foglalkoztatja: egy 35 milliárd forintos beruházás esetében miért nem lehet megoldani, hogy mindenki jól járjon? Ha már a gazdának költöznie kell, kinek a dolga lenne segíteni neki?