–

„Legyen egy rendes diplomád” – tanmese 1. felvonás

Anyukámnak, aki családja első diplomás generációjának kissé megkésett tagja volt (a bátyja szokványos időben, érettségi után járt egyetemre), kiemelten fontos volt, hogy lehetőséget biztosítson a gyerekeinek a továbbtanulásra. Annyira, hogy nem is érte be ennyivel – bár ez nagyon generációs dolog is volt,

fájóan sok velem egykorú ismerősöm kapta azt a szülői iránymutatást, hogy nem elég simán diplomát szerezni, annak valami „rendes” diplomának kell lennie. Kommunikáció szak – értelemszerűen rendetlen diploma, büfészak, egyenes út a Meki pultba, hiszen mit kérdez a végzett bölcsész a még egyetemistától: „Menüben kéred a BigMacet?” 

Ha annyi ezresem lenne, ahányszor meghallgattam ezt a viccet, szerintem még ma is futná belőle egy nyaralásra. Persze, a messziről jött ember azt mond, amit akar, de én tényleg egy nagyon jó képességű gyerek voltam, valószínűleg nem lett volna „rendes” egyetem, ahova nem vettek volna fel, így a szüleim kifejezetten csalódásnak élték meg, hogy a gagyi bölcsészkarra készülök, mert 10 évesen kitaláltam, hogy újságíró leszek. Légyszi, mai gyerekek szülei, sose álljatok így hozzá ahhoz, amit a gyereketek csinálni szeretne. Kifejtem még, hogy miért, és azt is, hogy engem szülőként hasonló próbatétel elé állít az élet, szóval pontosan tudom, milyen nehéz ez.