Glow
Lagom
Glow
Lagom
Szarajevói embervadászat: turisták azon versenyezhettek „ki tudja lelőni a legszebb nőket”
Tehetős külföldiek pénzért vehettek részt a szarajevói embervadászatban – állítja hírszerzési jelentésekre és interjúkra hivatkozva Domagoj Margetić horvát újságíró új könyvében. A gyanú szerint az 1992–1996 között zajló ostrom ideje alatt komoly összegeket fizettek külföldiek azért, hogy civilekre lőhessenek. Egy már nem élő hírszerző tiszt dokumentumai alapján egyes „vadászok” azon versengtek, ki tud több, szebb nőt lelőni, a gyermekeknek és terhes nőknek külön tarifája volt – számol be a Times. Hivatalos szervek nem erősítették meg az információkat, Bosznia-Hercegovinában még tart a nyomozás, Milánóban már egy gyanúsítottja is van az ügynek. Hírszemle.
–
Több mint harminc évvel Szarajevó ostroma után újabb súlyos állítások kerültek elő. A boszniai főváros három évig tartó ostroma alatt több mint 11 ezer ember vesztette életét, köztük nagy számban civilek. A város a dombok közé szorítva folyamatos tűz alatt állt, a mesterlövészek pedig a mindennapok részeivé váltak: az utcán közlekedőket, vízért vagy élelemért indulókat is rendszeresen célba vették. A gyanú szerint turisták is fizethettek azért, hogy emberekre lőjenek.
Ezt erősíti meg Domagoj Margetić horvát újságíró új könyve, a Pay and Shoot. A szerző szerint az összegek 80 ezer és 110 ezer német márka között mozoghattak, attól függően, hogy kit vettek célba. Külön díjszabás vonatkozott a középkorú férfiakra, a fiatal nőkre és a terhes nőkre is. Mai értéken ez 65 ezer és 100 ezer euró közötti összeget jelenthet, azaz körülbelül 20–40 millió forintot.
A forrásként használt dokumentumokat Nedžad Ugljen boszniai hírszerző jegyezte, aki 1996-ban életét vesztette.
„Ugljen azt is leírta, hogy a külföldiek versenyeztek, ki tudja lelőni a legszebb nőket”
– mondta Margetić a Timesnak.
A szerző a halott tiszt jelentései mellett interjúkat készített egykori boszniai szerb milicistákkal is, akik külföldi résztvevők jelenlétéről beszéltek. Olasz, spanyol, német és brit állampolgárok is feltűnhettek a konfliktuszónában.
„Sokan azt mondták, hogy egy európai királyi család tagja is volt a lövészek között volt. Helikopterrel érkezett, a Szarajevó melletti Vogošćában szállt meg, és gyerekekre akart lőni”
– mondta.
Így szerveződhetett az embervadászat
Margetić szerint a jelenség szervezése részben már a háború előtt kialakult hálózatokra épülhetett. Ezek a csatornák a háború alatt is részben működhettek, és különböző érdekek mentén fennmaradhattak az ellenséges felek között is. Az ötlet Horvátországból származott, benne volt Zvonko Horvatinčić is, aki Jugoszlávia felbomlása előtt a jugoszláv hírszerzésnek dolgozott.
„Azt mondta nekem, hogy a háború előtt gazdag külföldieknek szervezett állatvadászatokat Horvátországban. Ez a tevékenység a titkosszolgálatok felügyelete alatt zajlott, mivel külföldiek is érintettek voltak. Amikor elkezdődött Szarajevó ostroma, gazdag olaszok 1992 nyarán megkérdezték tőle, hogy elmehetnének-e oda” – idézte fel az újságíró.
A Szarajevo Szafari néven emlegetett ügyet korábban egy 2022-es dokumentumfilm is feldolgozta, majd egy olasz újságíró vizsgálatai nyomán hivatalos ügyészségi eljárás is indult ismeretlen elkövetők ellen. A milánói ügyészség egy 80 éves férfit gyanúsít azzal, hogy részt vett az embervadászatban.A boszniai ügyészség 2022-ben nyitott nyomozást, az eljárás a feltételezett „külföldi résztvevők” és szerb oldali közvetítők szerepét vizsgálja. A hatóságok idén februárban megerősítették, hogy a különleges háborús bűnöket vizsgáló osztály aktívan foglalkozik az üggyel, és nemzetközi együttműködés is zajlik, többek között olasz és hágai szervekkel.
A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Getty Images/ Jon Jones/ Contributor