Nincs rossz idő, csak rossz öltözet – Svéd életérzés a gyakorlatban

–

A húszas éveim vége felé a YOLO-életérzést az akkor divatos dán hygge-re cseréltem. A középkorúság felé robogva az „egyszer élünk” édes meggondolatlanságából, az ezzel járó nagy társasági életből és a folyamatos munkahelyi pörgésből egy tudatosabb jelenlétre hangoltam át az akkori életemet, ahol sokkal több tere lett az otthon maradós társasjátékesteknek és a szeretteimmel töltött minőségi időnek. Újra munkába álló anyukaként viszont kifejezetten keresem azt az egészséges egyensúlyt, amelyben megtalálom a számomra kényelmes arany középutat, amiben a túlteljesítés, a túlfogyasztás helyett a munka és magánélet balanszát élhetem meg. A svédek lagom életszemlélete pedig pont ilyen: nem túl sok, éppen elég. 

Ebből inspirálódva most összeszedtem néhány olyan konkrét tevékenységet, amit az év végéhez közeledve akár egy időszakos kihívásként is teljesíthettek, de még jobb, ha ezeket akár életvitelszerűen beépítitek a mindennapokba!

Nincs rossz idő, csak rossz öltözet

A skandináv országokban élőknek természetes adottság, hogy a világ legszebb fjordjai, fenyvesei és hegyei között élnek, ahogy az is, hogy sokszor pocsék az idő – legalábbis innen nézve. Ez mégsem rettenti el őket attól, hogy a kissé esős, ködös és hideg napokon is nyakukba vegyék a természetet: nagyokat kiránduljanak, munka előtt az erdőben fussanak, hétvégén vadkempingezzenek, vagy csak sétáljanak egyet egy közeli parkban. A szabadban töltött idő nemcsak fizikailag, de lelkileg is feltölt minket; ezekről a jótékony hatásairól viszont hajlamosak vagyunk elfeledkezni.

Akinek olyan fürge, agárszerű kutyája van, mint nekem, annak muszáj heti 1–2 alkalommal kiszabadulnia, és a megszokott útvonalak helyett felfedező kalandokra indulnia – és nem csak akkor, amikor az ablakon kinézve minden időjárási körülmény tökéletes.

A téli kirándulások és túrázások alkalmával egészen más arcát mutatja a természet: kevesebben vannak a túraútvonalakon, a városban latyakosra taposott sártenger helyett pedig mesebeli, csillogó szűz hóval is találkozhatunk. Ne felejtsük el, a lagom szemlélet nem várja el tőlünk a mindennapos teljesítménytúrát, csak arra hívja fel a figyelmünket, hogy kapcsolódjunk a környezetünkhöz.

Slow art és otthoni DIY-projektek

A svéd életérzés a magunk belső és a minket körülvevő világ alaposabb megfigyelésére hív minket, amelyben a művészetek elmélyültebb megfigyelése és az alkotás is helyet kap. Ahelyett, hogy végigrohannánk egy múzeumon, merüljünk el picit benne. Vegyünk részt egy tárlatvezetésen, vagy csak üljünk le a kiállítóterem közepén, és hagyjuk, hogy hassanak ránk a műalkotások.

Ha inkább bekuckóznánk és otthon maradnánk – ami a túlhajszolt világunkban a lagom szerint is teljesen valid időtöltés –, nézzünk körül a lakásban, hogy mi minden vált feleslegessé, törekedjünk a letisztultságra és a minimalizmusra, a megunt tárgyainkat és ruháinkat pedig dobjuk fel a saját DIY-ötleteinkkel!

A slow art, azaz a lassú művészet segít abban, hogy minél koncentráltabb munka mellett valami egyedit alkossunk. Nekem például a hímzés volt az a sweet spot, amely a minimális kézügyességem mellett egész látványos eredménnyel is járt – a férjem és az egyszínű pólói pedig kifejezetten hálásak voltak az új hobbimért.

Fika, a szertartásos kávészünet (akár home office-ban is!)

Pár évvel ezelőtt Stockholmban járva instant kedvenceimmé váltak a fahéjas (kanelbulle) és kardamomos (kardamombullar) csigák, amelyekhez a svédek rendszerint megisznak egy jó kávét vagy gyümölcslevet (többnyire vörösáfonya juice-t) – mindezt munkaidőben, egy nap akár többször is. Ezt a rituálét fikának nevezik, amelyben adnak maguknak néhány percet, hogy egy kicsit kiszakadjanak, kikapcsolódjanak, és az agyukat újra bootolhassák, mielőtt visszatérnek az irodai hajtásba.

A svédeknél ez olyannyira a munkahelyi kultúra része, hogy szinte nem is illik kihagyni; ez pedig jó alkalom arra, hogy kicsit közelebbről is megismerjünk a portástól a főnökünkig minden csapattagot. A szertartásos kávé–süti szünetről viszont még könnyebb megfeledkezni, ha otthon, csendes magányunkban home office-olunk. Pedig nekünk is jár néha egy negyed órányi fellélegzés, mert akár elhisszük, akár nem, így lényegesen produktívabbak tudunk lenni. Főleg, ha a tízórai presszónkat egy fikás bögréből ihatjuk!

Eat local – (bio)piacozás és otthoni termesztés

A skandináv országok élen járnak a fenntarthatóság mindenféle formájában: gondoljunk csak a megújuló energiaforrásokra vagy a zöld várostervezésre. A hideg éghajlat miatt ügyelnek arra is, hogy főként helyi és szezonális ételeket fogyasszanak. Svédországban elterjedt szokás, hogy a helyi termelőktől előrendelve vásárolnak – ezt REKO-ring mozgalomnak is nevezik. A gasztronómiában pedig meghatározó irányzat a New Nordic Cuisine, amelynek lényege, hogy közeli forrásból származó, szezonális, vadon gyűjtött alapanyagokból főznek – erre ma már egyébként a világ leghíresebb éttermei is törekednek. A tudatos étkezésnek egyre inkább része a tudatos termelés is, amelyet egy gangos ház teraszán vagy az udvaron kialakított kiskertben is végezhetünk.

Tavaly nyáron nálunk igazi családi projektté vált ez: a kislányom születése alkalmából fügefát ültettünk, amely már rögtön az első szezonban gyönyörű, piros húsú gyümölcsöt hozott (hello, klímaváltozás!).

Édesapám maga építette a magaságyást, mi pedig minden reggel szedegettük a friss epret, paradicsomot, paprikát, cukkinit, uborkát, sőt, még néhány mini dinnyénk is beérett a nyáron. A lagom életérzés abszolút kimaxolása, amikor városi emberként a reggelidet és az uzsonnádat a saját kertedből állítod össze.

Ne a legdrágábbat, hanem a számodra legpraktikusabbat vásárold!

Összességében akkor teszünk jót a bolygónknak és a saját mentális jóllétünknek is, ha a túlfogyasztás, a túlvásárlás és a trendek folyamatos követése helyett a „pont jót”, a „pont eleget” választjuk. Akkor is, ha a reklám- és szórakoztatóipar, a fast fashion öltözködés és a folyamatos teljesítménykényszerre és kapitalizmusra épülő világunk próbál belekényszeríteni minket abba, hogy sose elégedjünk meg azzal, amink van. A lagom viszont segít abban is, hogy megfontolt és racionális döntést hozzunk arról, hogyan rendezzük be a lakásunkat, hogyan teremtsünk jó egyensúlyt a munkában és a magánéletben, vagy hogy az igényeink felismerésével milyen autót vásároljunk.

Rezek Bori