Nem ügyvéd, nem testőr, hanem társ: az apa helye a szülésnél

–

Sok a tévhit a szülés körüli eseményekkel és jogokkal kapcsolatban

„A legtöbb kórházban általános gyakorlat, hogy a pár férfi tagját a szülésre érkezéskor, a kórházi felvétel idején kint várakoztatják, és nem engedik be az anya mellé. Ez nem jogszerű, mégis általánosnak mondható. Aztán amikor az apa – hosszabb-rövidebb várakozás után – végre bemehet, nem ritka, hogy nem találja a helyét, és nem igazán tudja, hogyan segíthetne vajúdó párjának, mi is az ő szerepe” – mondja dr. Ecsedi Gabriella, aki népegészségügyi szakemberként, jogászként és dúlaként már több anyaggal segítette a szülésre készülőket – többek között az ingyenesen elérhető, „Szülés, császármetszés, VBAC” című, tizenegy oldalas ismertetővel (melyet dr. Bálint Balázs, a szülészet-nőgyógyászat akkori – 2021-es – országos szakfelügyelő főorvosa hagyott jóvá), valamint egy, az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglalóval.

Ezenkívül két könyvet is jegyez: az egyik egy császármetszés utáni hüvelyi szülésre (VBAC-re) felkészítő kiadvány, a másik pedig egy igen teljes körű, több mint húszoldalnyi hivatkozással ellátott, a szülésre, császármetszésre, VBAC-re és a gyermekágyra felkészítő kézikönyv. Utóbbi a szülésélményektől kezdve a gyakorlati tanácsokon át a lehetséges beavatkozások előnyeiig és hátrányaiig tényleg mindent tartalmaz.

„Szerettem volna ezúttal egy olyan anyagot összeállítani, amely kifejezetten férfiaknak szól: praktikus, a könnyű áttekinthetőség kedvéért sok helyen pontokba szedett, és az apák szemszögéből mutatja be a szülés eseményeit, valamint az azt követő időszakot.

Felkészülés nélkül ugyanis túl nagy szerepet hagyunk a szerencsének abban, hogy milyen élmény lesz a szülés, a babának a megszületés, majd az összehangolódás, ami az új család kezdeti formálódásának fontos és érzékeny időszaka.

Férfiként sem kell szakértővé képeznünk magunkat, ám tény, hogy ismeretek hiányában nehéz (jó) döntéseket hozni. Kihívás lehet rálátni, mi is zajlik bennünk, a párunkban, a párkapcsolatunkban a gyermekágyas hónapok érzelmileg és fizikailag gyakran megterhelő időszakában” – folytatja a szakember.

Dr. Ecsedi Gabriella tanulmányi és szakmai hátterének köszönhetően nemcsak a szülés és gyermekágy testi és lelki folyamatait mutatja be hitelt érdemlő módon, hanem – ahol releváns – jogi és kommunikációs kapaszkodót is kínál. Azzal kapcsolatban ugyanis, hogy kinek mihez van joga egy szülés során, még mindig rengeteg a tévhit az ellátók és az ellátottak oldalán egyaránt.

Az pedig külön művészet, hogy a szülőpár szükség esetén hogyan tud úgy kommunikálni, hogy a szülőszoba ne harctérré váljon, hanem a partneri együttműködés és a támogató jelenlét terepévé.

A jogok kapcsán például kevesen tudják, hogy megindult szüléssel bármelyik kórházba bemehet a vajúdó nő, nemcsak a területileg illetékes intézménybe. Szintén ritka, hogy valaki tisztában legyen vele: az újszülöttnek a kórházi ellátás során joga van ahhoz, hogy folyamatosan mellette tartózkodjon a szülője vagy a szülő által megnevezett személy (tehát akár a nagymama, barátnő, a pár dúlája stb.). Ez azt is jelenti, hogy ha az anya nem tudja elkísérni a kisbabát a más helyiségben vagy osztályon történő ellátás helyszínére, akkor bizony mehet vele az édesapa is.

Nem mindig a problémamegoldó szerep a nyerő

„Korábban általános volt, hogy a gyerekek láttak maguk körül kisbabákat, szoptató nőket, háziállatokat, és természetes módon beléjük ivódott a tudás, hogyan kell gondoskodni a kicsinyekről. Ezzel szemben a mai szülők közül sokan akkor találkoznak először testközelből kisbabával, amikor a saját gyerekük születik. Ez a helyzet sok kérdést, bizonytalanságot és feszültséget hozhat magával. Az elsőbabás szülőket gyakran meglepetésként éri – sőt, akár meg is ijeszti – a felismerés, hogy a kisbaba érkezése után az élet többé nem tér vissza a régi kerékvágásba. Pedig a gyermek gondozása az első időkben bizony 0–24 órás szolgálatot jelent” – részletezi a szakember.

A gyakorlatban számtalan kérdés merülhet fel a szülés előtt, alatt és után. Elképzelhető például, hogy a férfi idegenkedik attól, hogy bent legyen a szülésnél – ilyenkor jobb is, ha erre nem kényszerítik. Könnyen lehet, hogy az apával együtt megérkezik a szülőszobára egy „oldjuk meg a problémát, és legyünk túl rajta mielőbb” hozzáállás. Ez az élet legtöbb területén hasznos gondolkodásmód, a szülés természetes folyamatait viszont kifejezetten hátráltatja.

Felkészülés nélkül meglepetést és nehéz érzéseket hozhat az is, ahogy az anya igényei percről percre, olykor egymásnak ellentmondóan változhatnak a vajúdás idején. Fontos, hogy az apa tisztában legyen vele: a vajúdás során fellépő fájdalomtól nem kell „megmentenie” a nőt – támogathatja viszont abban, hogy az elviselhetővé váljon.

Rendkívül megnyugtató a férfi számára, ha tudja olvasni a párja testi és lelki jeleit, és van fogalma arról, nagyjából mire számíthat a szülésnél, milyen változásokon megy keresztül az anya – így aztán nem ijed meg. Hasznos, ha információja van arról is, honnan tudják eldönteni, hogy otthon valóban magzatvíz-e az, amit látnak; hány táskát érdemes magukkal vinni a kórházba; hogyan tud segíteni, ha császármetszésre kerül a sor; mik a gyermekágyi depresszió tünetei, és mikor van szükség külső segítségre a párja számára. 

A későbbiekben is számos kérdés merül fel. Tényleg a kisbaba hasa fáj, vagy másra kell gondolni? Hogyan tudja jól támogatni az anyát a kisbaba szinte non-stop jelenlétet igénylő ellátásában? Mi segíthet abban, hogy ő maga is megérkezzen az apai szerepébe, és ne szoruljon ki az anya és a baba szimbiózisából?

A megváltozott tudatállapot az apákat éppúgy jellemzi

„Abban, hogy a szülésnek milyen hatása lesz a párkapcsolatra, a család alakulására és a felek önértékelésére, nemcsak az számít, hogy külön-külön ki mit él meg. Ugyanilyen fontos, hogy ki mit gondol arról, a másik hogyan élte meg az eseményeket.

A szülés során nemcsak a nők, hanem a férfiak is megváltozott tudatállapotba kerülnek. Ebben az állapotban nem a magunktól megszokott módon észlelünk és reagálunk: érzékenyebbé és kiszolgáltatottabbá válunk – mind a jó, mind a rossz hatásokkal szemben. Mélyebbre megy ilyenkor egy bántónak érzett tekintet vagy megjegyzés, és csodákra képes egy bátorító szó, egy szeretetteljes érintés.

Ha a várandósság alatt tájékozódunk és készülünk, egy-egy felajánlott beavatkozás vagy megoldandó helyzet esetén már nem ebben a különleges állapotban kell minden információt begyűjteni és mérlegelni.

Fontos az is, hogy a férfiakat megerősítsük abban: nem ügyvédként vagy testőrként vannak jelen a szülőszobán, és nem kell a kompetenciájukon túlmutató elvárásokat teljesíteniük – hiszen ők is éppen születőben vannak: apává születnek” – magyarázza dr. Ecsedi Gabriella.

A szakember azt tanácsolja a pároknak, hogy mindenképpen látogassanak el a körzetes vagy választott intézmény szülésfelkészítőjére, és ott tegyenek fel minden olyan kérdést, amire kíváncsiak, vagy ami aggasztja őket. A válaszok fényében meg tudják ítélni, mennyire nyitott az adott kórház, és hogy mennyiben találkozik a személyes elvárásaikkal. Azt nyújtja-e, amit az országos szülészeti irányelv javasol, vagy épp szükséges-e, hogy tovább keresgéljenek.

A szülés és a szülőszoba ugyanis jó esetben már nem a harcok színtere – ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a pár ne képviselhetné, illetve ne gyakorolhatná a jogait.

Azok előtt sem titok, akik még ezelőtt az új élethelyzet előtt állnak: a gyermekvárás és a baba megérkezése teljes mértékben újrarendezi az egész családot, az életünket és a személyiségünket. Teszteli a határainkat, próbára teszi a párkapcsolatunkat, addig nem ismert konfliktushelyzeteket és érzéseket hoz.

Sokat segít, ha tudjuk: nem vagyunk ezzel egyedül. És ebben sokat számítanak azok a kapaszkodók, amelyek hitelesek, nem ígérnek tutibiztos recepteket, hanem egyszerűen csak kompetensebbé tesznek bennünket – használható eszköztár és megbízható információ által.

Kőrizs Kata