Egy magyar polgárlány

Amikor Horonyi Mária Katalin 1849 novemberében megszületett Érsekújváron (más források szerint egy évvel később, Pesten), senki sem gondolta volna, hogy westernhős lesz belőle. Sőt! Valószínűleg az sem merült fel, hogy családjával együtt valaha elhagyja a Habsburg Birodalmat. Édesapja ugyanis jó nevű orvos volt Érsekújváron, illetve a helyi tanítóképzőben is oktatott. Mindkét státusz magas társadalmi megbecsülést, valamint polgári jólétet biztosított a többgyerekes családnak.

Horonyi gyermekéveit Érsekújváron töltötte, és kimagaslóan jó nevelést kapott. Apácák tanították a betűvetésre, és a magyar mellett jól beszélt németül is. Mivel zárdanövendék volt, akár apáca is válhatott volna belőle, ám erre akkor nem került sor. A család ugyanis 1860-ban az Egyesült Államokba emigrált. Valószínűleg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni politikai és gazdasági válság volt ennek az elsődleges oka, de nem kizárt az sem, hogy az édesapa, Horonyi Mihály orvosként részt vett a szabadságharcban.

Elveszetten az Újvilágban

Az emigráció általában jelentős kulturális sokkot jelent a gyerekeknek is, hiszen kiszakítják őket az általuk megszokott, jól ismert környezetből. Horonyiék számára a helyzetet nehezítette, hogy amikor Amerikába érkeztek, feltételezhetően még nem beszéltek angolul. Nem csoda, hogy 1862-ben az Iowa állambeli Davenportba költöztek, ahol jelentős magyar és németajkú közösség élt. Az apa hamarosan megnyitotta orvosi rendelőjét, és úgy tűnhetett, hogy a család élete kezd egyensúlyba kerülni. Ám alig három év múlva Horonyi Mihály agyvérzésben meghalt, és egy hónapon belül a felesége is elhúnyt. A gyerekek árván maradtak, és nevelőszülőkhöz kerültek.

Mária Katalint egy osztrák származású ügyvéd, Otto Smith vette pártfogásába, aki valószínűleg szexuálisan bántalmazta az akkor tizenhat éves lányt. Horonyi elmenekült a gyámapja házából, és felszökött egy St. Louisba tartó gőzösre, majd Kate Fisher néven egy kolostorban apácának állt.

Apácából prostituált

Jan Collins, a téma kutatója szerint nem sokáig maradt a zárdában. Hogy mi történt pontosan, nem tudjuk. Horonyi Mária Katalinnal a halála előtt nem sokkal, 1936-ban készítettek egy életrajzi interjút, amelyben azt állította, hogy a zárdából egy Silas Melvin nevű fogorvos szöktette meg, aki azután feleségül vette, és egy közös fiuk is született. Saját narratívája szerint a fia és a férje tragikus halála után lett prostituált. Collins azonban sem a házasságnak, sem a gyereknek nem találta nyomát az anyakönyvekben. Igaz, hogy két Silas Melvin is élt akkoriban St. Louisban, de egyik sem volt fogorvos, és egyiknek sem Horonyi Mária Katalin volt a felesége.

Amit biztosan tudunk: az 1870-es években Horonyi Mária Katalint már Big Nose Kate-ként ismerték St. Louisban, majd szerte a Vadnyugaton.

Big Nose Kate, a legenda

Hamar legendává vált a Vadnyugaton. Például olyan hírek terjedtek el róla, hogy képes volt egy szál hálóingben feltartani egy hatlövetűvel a helyi seriffeket Los Angelesben, amíg a hamiskártyás barátai elmenekültek.

Megismerkedése nagy szerelmével, Doc Holliday-jel valóban westernfilmbe illő. Fort Griffinben 1877-ben Kate egy pókerszalonban dolgozott, ahova Doc is betért, és rövid úton összeütközésbe került egy Ed Bailey nevű szerencsejátékossal, aki folyamatosan megszegte a póker szabályait. Ezek a félreértések általában pisztolypárbajjal végződtek arrafelé, bár van olyan verzió is, hogy Doc nemes egyszerűséggel megkéselte a másik szerencsejátékost. Akár így, akár úgy történt, Docot lecsukták gyilkosságért, ráadásul Bailey barátai is lincselésre készültek.

Kate első látásra beleszeretett a sármos Docba, és ki akarta szabadítani. A város szélén felgyújtott egy fészert, hogy elterelje a tömeg és a seriffek figyelmét. Ezután fegyverrel a kezében behatolt a börtönbe, és arra kényszerítette az őrt, hogy engedje szabadon Docot. Együtt menekültek el, természetesen lopott lovakon.

Bármennyire is hihetetlen, a kutatók szerint a történet igaz, és az is valós, hogy Kate és Doc tíz évig élt együtt, ami a Vadnyugaton elképesztően hosszú házasságnak számított a törvényen kívüliek körében.

Állítólag Doc is fülig szerelmes volt Kate-be, ám ettől függetlenül meglehetősen erős viharok dúltak közöttük. A korabeli beszámolók szerint egy esetben Kate dühében az alvó Docra lőtt. Pontosabban a matracot lyuggatta ki pisztolygolyókkal. Hogy mi volt a viszály oka, azt a kortársak sem tudták, csak arra emlékeztek, hogy utána megint úgy turbékoltak együtt, mint az ifjú házasok.

A békés élet reménye

1878-ban a pár Dodge Citybe költözött, azzal a szándékkal, hogy felhagynak törvénytelen életmódjukkal. Doc fogorvosként (!) akart dolgozni, Kate pedig a tisztes polgárasszonyok életét akarta élni. 

A terv hamar dugába dőlt, mert Doc több időt töltött szerencsejátékkal, mint munkával. Kate visszaemlékezése szerint Doc 1880-ban 40 000 dollárt nyert a kártyaasztalnál, ami akkoriban egy komoly vagyonnal ért fel. Kate úgy gondolta, hogy ez a pénz elég lesz arra, hogy saját szalont nyisson. 

Ám Doc egyre inkább belebonyolódott a helyi konfliktusokba. Tűzpárbajba keveredett nemegyszer, sokat ivott, és ilyenkor Kate-tel szemben is egyre erőszakosabbá vált, amit az asszony nem tűrt szó nélkül. 1881-ben, egy újabb durva veszekedés után Doc kirúgta Kate-et a lakásából. A bosszú természetesen nem maradt el: Kate a bíróságon tanúskodott Doc ellen egy postakocsi kirablásának ügyében. A férfit ugyan nem ítélték el, de a pár szétvált, és soha többé nem találkoztak egymással.

Vissza a társadalomba

Big Nose Kate ezek után Arizónában telepedett le, egy kovács felesége lett. A házasságról nem sokat tudunk, mint ahogy Kate-ről sem ebből az időszakból. Csupán annyit, hogy harminchárom évig házvezetőnőként dolgozott, és mélyen titkolta a múltját. Csak a halála előtt nem sokkal, 1936-ban kezdett el mesélni az életéről életrajzírójának, dr. Gary Robertsnek, aki szerint Big Nose Kate története túlmutat a vadnyugati sztereotípiákon. Kate egy olyan nő volt, aki mert saját akarata szerint élni egy olyan korban, amikor a nők lehetőségei rendkívül korlátozottak voltak. Azonban Kate felrúgta ezeket a korlátokat, és kiharcolta saját gazdasági, és társadalmi függetlenségét, ami abban a korban egy nő számára szinte lehetetlennek tetszett. Bátorsága, függetlensége és szenvedélye tette legendává.

Miklya Luzsányi Mónika

Forrás: www.arcanum.commentalfloss.comjanmackellcollins.wordpress.comtruewestmagazine.comwww.oldwest.orgnationalcowboymuseum.orgallthatsinteresting.com

A kiemelt kép forrása: Wikipedia/Tony the Marine, www.bignosekatestombstone com