Halottnak nyilvánították, de a koporsóban felébredt – Lazarus-szindróma vagy orvosi tévedés?
Nemrég egy 88 éves cseh nőt halottnak nyilvánítottak, koporsóba tették – majd kiderült, hogy még életben van. Nem ez az első ilyen eset: volt, akiről a hullazsákban derült ki, hogy lélegzik, más a saját temetésén kopogott. Csodálatos feltámadások vagy van rájuk tudományos magyarázat? Lehet, hogy a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk? Bánhegyesi-Tóth Balázs írása.
–
Nemrég olvastam egy cikket a New York Poston egy idős nőről, akit halottnak nyilvánítottak, majd nem sokkal később magához tért a koporsóban. Ezekre a sztorikra felkapja a fejét az ember és rögtön elkezd racionalizálni. Keresi a magyarázatokat: van, aki tudományos alapon gondolkodik és olyan is, aki rögtön isteni csodát emleget, és arra a következtetésre jut, hogy ennek a 88 éves nőnek nyilvánvalóan küldetése van még ezen a Földön.
Készíthetnék én is összeállítást megmagyarázhatatlan feltámadásokról a történelemben, hogy megerősítsem: mennyire varázslatos világban élünk, ahol minden megtörténhet. Gondoltam is rá, hogy megvillantok tudományos aspektusokat, hogy klinikai halálból hogyan lehet visszatérni. Tényellenőrzés nélkül átvehetném a New York Poston – és sok más forrásban – az eset kapcsán említett Lazarus-szindrómát, mint a jelenség feltételezett magyarázatát. Kereshetnék hasonló eseteket, hiszen a jelenség 1982-es definiálásától 2022-ig 76 ilyen rejtélyes feltámadást dokumentáltak. Aztán ahogy elkezdtem az anyaggyűjtést, rájöttem, hogy kénytelen leszek módosítani az eredeti koncepciót.
Mi az a Lazarus-szindróma?
„Lazarus-szindrómának nevezzük azt, amikor egy szívleállás miatt halottnak nyilvánított ember hirtelen újra életjeleket mutat, jellemzően az újraélesztés (CPR) leállítása utáni 10 percen belül. Ez úgy tűnhet, mintha az illető feltámadt volna, valójában azonban nem halt meg véglegesen” – írja a Cleveland Clinic.
A történetről azt kell tudni, hogy május 30-án egy cseh férfi riasztotta a mentőket, hogy nem tudta reggel felébreszteni a feleségét. A helyszínre kiérkező mentők aztán megállapították, hogy a nő nem mutat életjeleket – ilyenkor újraélesztést nem kezdenek, hanem értesítik a halottkémet. A halottkém megállapította, hogy a nő már nem él, majd nem sokkal később átadták a temetkezési szolgálatnak. Amikor a holttestet áthelyezték a koporsóba, az egyik dolgozó észrevette: a nő lélegzik, sőt még a szemét is kinyitotta. Ezt követően rögtön értesítették a mentőket, akik elátták, stabilizálták az állapotát, majd kórházba szállították, de a nő néhány nappal később valóban meghalt.
Miért nem Lazarus-szindróma ez?
Gyakran keverik össze a Lazarus-szindrómát a téves halálmegállapítással, pedig a kettő nem ugyanaz. Előbbinél a szív a sikertelen újraélesztés után, késleltetve indul újra – a beteg tehát valóban meghal, majd spontán visszatér a keringése. Utóbbinál viszont a beteg végig életben volt, csak az életjeleket nem észlelték időben – jellemzően orvosi mulasztás, felületes vizsgálat vagy hibás eljárás miatt.
A szakirodalom a Lazarus-szindrómát kizárólag újraélesztéshez (CPR) köti, ami az említett nő esetében nem történt meg. Ez tehát nem a semmiből történő feltámadás, hanem a szervezet késleltetett válasza egy lezárt újraélesztési kísérletre. Egy tanulmány szerint a jelenség hátterében olyan mechanizmusok állhatnak, amelyek épp az újraélesztés során alakulnak ki. Például ha túl sok levegőt juttatnak a beteg tüdejébe, megnőhet a mellkasi nyomás, ami akadályozza a vér visszaáramlását a szívhez. Ilyenkor a keringés leáll. Amikor azonban az újraélesztést megszakítják, a nyomás csökkenhet, a vérkeringés újraindulhat, és a szív ismét működésbe léphet.
Ugyan egyik cikkből sem derült ki, hogy mennyi idő telt el a mentők, a halottkém és a halottaskocsi megérkezése között, de vélhetően nem egy párperces procedúra volt. Egy 2014-es tanulmány 49 eset dokumentációját vizsgálta meg, ebből pedig az derült ki, hogy a klinikai halálból visszatért betegek 67,3%-ának az újraélesztést követő tíz percen belül indult újra a keringése, a leghosszabb idő pedig 33 percig tartott. A Lazarus-szindróma egyébként mérföldkő az orvoslásban, hiszen több kórházban épp emiatt vezették be azt a protokollt, hogy sikertelen újraélesztés után még tíz percig megfigyelés alatt kell tartaniuk a beteget, mielőtt halottnak nyilvánítják.
De akkor vajon mi történhetett a cseh nővel?
Mivel újraélesztést nem kapott és órák telhettek el, jó eséllyel orvosi hiba történt – erre utal az is, hogy a rendőrség jelezte, vizsgálatot indítottak a halottkém ellen.
Az emberek évszázadok óta rettegnek attól, hogy valakit élve temetnek el. George Washington például nyomatékosan kérte, hogy halála után csak két nappal helyezzék koporsóba, Frédéric Chopin pedig így fogalmazott: „Esküdjetek meg, hogy inkább feldaraboltok, csak ne temessetek el élve.”
A 18–19. században annyira elterjedt volt az élve eltemetéstől való félelem, hogy egész sor bizarr találmány született. Az egyik legismertebb a csengős koporsó volt: a halottnak hitt ember kezéhez vagy lábához madzagot kötöttek, amely mozgás hatására megszólaltatta a madzag végén elhelyezett harangot a felszínen, amiket a temetőben dolgozó éjjeli őrök fokozott figyelemmel felügyeltek (persze, ez a sírrablók miatt is indokolt volt). Aztán akadtak olyan biztonsági koporsók, amelyek légzőcsövet, vizet, élelmet, sőt néha lapátot vagy titkos kijáratot tartalmaztak – hátha a halottnak hitt személy még visszatér az élők közé.
Az NPR-en Dr. Stephen Hughes, az Anglia Ruskin Egyetem oktatója elmondta, hogy nagyjából évente három-négy olyan esetről tudnak, amikor valakinek a halálát tévesen állapítják meg az orvosok.
„Az első lépés annak megállapítására, hogy egy beteg halott-e, az, hogy megpróbálják reakcióra bírni. Ha ez nem sikerül, a pulzust és a légzést keresik, illetve megnézik, hogy a pupillák fényre reagálnak-e. Ha ezek mind hiányoznak, csak akkor állapítható meg biztosan a halál” – nyilatkozta Hughes. Elmondása szerint a leggyakoribb hiba, hogy az orvos nem elég alaposan vizsgálja meg a beteget, vagy hiányos a szaktudása. Előfordulhat, hogy a pácienst valóban élve nyilvánítják halottnak, például ha hideg víz hatásának volt kitéve, vagy olyan gyógyszereket kapott (például nyugtatókat vagy barbiturátokat), amelyek jelentősen lelassítják a légzést és a keringést – ilyenkor az életfunkciók nagyon nehezen felismerhetők.
A téves megállapítás nem egyedülálló eset, számos hasonló történt az elmúlt években is, amikre – sokszor tévesen – szintén Lazarus-szindrómaként hivatkoznak.
Timesha Beauchamp – Élve találták meg a halottas házban
2020-ban egy hasonlóan megrázó eset történt az Egyesült Államokban. A 20 éves Timesha Beauchampot halottnak nyilvánították, miután a mentők sikertelen újraélesztést követően leállították a beavatkozást. A halottnak nyilvánítást egy orvos mondta ki telefonon a mentősök által megadott információk alapján. A mentősök távozása után a család jelezte, hogy úgy hallják, a lány lélegzik. A mentők visszatértek, de állításuk szerint továbbra sem észleltek életjelet. A nő ezután a halottasházba került – ahol az ott dolgozók döbbenten vették észre, hogy Beauchamp él: lélegzik és mozog. Azonnal kórházba szállították, de a CPR leállítása óta eltelt idő alatt olyan súlyos agykárosodást szenvedett az oxigénhiány miatt, hogy néhány héttel később életét vesztette. Beauchamp hozzátartozói végül 50 millió dolláros pert indítottak a mentősök ellen, ami a mai napig zajlik.
Egy másik elhíresült eset 2023 januárjában történt. Az iowai Glen Oaks Alzheimer-központ egyik 66 éves, végstádiumú demenciában szenvedő lakóját halottnak nyilvánították. A nő hospice ellátásban részesült, morfint és lorazepamot kapott. Egy ápoló nem talált nála pulzust vagy légzést, így értesítették a családot és a temetkezési vállalatot. A holttestet szállító dolgozók azonban 45 perccel később arra lettek figyelmesek, hogy a hullazsákban lévő nő mozog és lélegzik. Azonnal mentőt hívtak, a beteget kórházba vitték és ellátták, majd visszaszállították az intézetbe, ahol két nappal később meghalt. Az intézményt 10 000 dollárra büntették, amiért nem biztosították a megfelelő ellátást.
A temetésén vették észre, hogy párásodik az üvegkoporsó
2022 augusztusában a hároméves Camila Roxana Martinez Mendoza hasi fájdalmak és láz miatt került be egy mexikói kórházba. Az orvosok kiszáradást állapítottak meg, infúziót adtak, majd azt mondták az anyának, hogy a gyerek meghalt. Másnap, a temetésen azonban az édesanya párásodást látott a koporsó üvegén, a nagymama pedig észrevette, hogy Camila mozgatja a szemét. Azonnal kórházba vitték, de ott már nem tudták megmenteni. A család szerint túl későn kapott ellátást, és hibás volt a halál megállapítása is. Camila épp azon a héten kezdte volna az óvodát.
2022 márciusában a 36 éves Rosa Isabel Cespedes Callacát nyílvánították halottnak egy súlyos autóbaleset után Peruban, amelyben sógora meghalt, unokaöccsei pedig életveszélyesen megsérültek. A temetésen aztán váratlan dolog történt: a gyászolók kopogást hallottak a koporsóból. A temető gondnoka szerint a koporsót kinyitva látták, hogy Rosa izzadt, nyitott szemekkel néz rájuk, és gyenge életjeleket mutat. A család azonnal hívta a rendőrséget, majd a nőt még a koporsóban szállították kórházba. Az orvosok ekkor megállapították, hogy Rosa életben van, de szinte alig volt pulzusa, gyenge volt a légzése, így rögtön lélegeztetőgépre kapcsolták, néhány órával később azonban meghalt.
Aki a téma popkulturális megjelenítésére kíváncsi: A Lazarus hatás című horrorfilm – bár nem a valóságos orvosi jelenséget dolgozza fel – a bibliai Lázár feltámasztásának történetéből ihletődik. Ahogyan a szindróma elnevezése is Lázárra utal.
