Szentesi Éva: Epés megjegyzéseim
Minden mindennel összefügg – micsoda közhely! De akkor tudod meg, hogy ez az irritáló mondat mégis mennyire igaz, amikor az epédben kövek nőnek, a májadon foltokat találnak, a vastagbeledben pedig tíz centis, azonosítatlan részeket. Tiszta űrkutatás feelingje van, ahogy itt sorolom, és kábé annyira vakon is vannak néha az orvosok a belső szerveimmel kapcsolatban, mint a Holdra szállásnál az űrhajósok. Jó, ígérem, ha ennek vége, nem lesz több egészségügyis jegyzet. De azért meg nem esküszöm rá. Drukkoljatok mindenesetre! Szentesi Éva bejegyzése.
–
„Az epe a hasüregben helyezkedik el, amely a máj által termelt epét raktározza.”
De minek termel a máj epét? És miért nem tartja meg magának? – hangzik a jogos kérdés, de ez nincs feltüntetve az egyértelműsítő lapon. Majd megkérdezem az orvost, az orvosok mindenre tudják a választ, pláne az, amelyik ért az epékhez.
„Az epének két fontos feladata van: elősegíti a zsírok emésztését és felszívódását, másrészt az elpusztult vörösvérsejtek hemoglobin festékanyagát és a felesleges koleszterint a vékonybélbe üríti” – hallgatom tovább, és akkor mondja a dokim, hogy kell még egy kolonoszkópia.
Kolonoszkópia? Az meg mi?
„A kolonoszkópia a végbél (rectum), a szigmabél, a vastagbél, illetve a vékonybél-vastagbél átmenet vizsgálatára szolgáló eljárás, melynek során a vizsgáló a nyálkahártya valós képét látja. Egy körülbelül 150 centi hosszú, hajlékony, irányítható véggel rendelkező, ujjnyi vastag eszköz, aminek a végén mini videokamera van, melynek jelét a vizsgáló külső monitoron figyeli. A vizuális megtekintéshez világítás is szükséges, ezt nagy fényerejű, hideg fényforrás biztosítja” – áll az egyértelműsítő lapon.
Tehát egy viszonylag hosszú (mármint ahhoz képest hosszú, hogy a vastagbelembe vezetik be a rectumon keresztül) minikamerás, ujjnyi vastag csövet felvezetnek, amivel körbenéznek bennem, hogy mizu. És világítanak is, mert, ugyebár sötét van.
De jó! Lehet közben nézni?
Erről jut eszembe, hogy egyszer végignéztem az uréter műtétemet, mert megkértem az orvost, hadd követhessem a monitoron, amíg ő elmagyarázta, mi hol van. Tiszta beteg sztori, de hát az embernek nem sok alkalma van ilyesmire – áruld már el nekem, hányszor van lehetőséged betekinteni a rectumodon keresztül a vastagbeledbe! Na, ugye! Ki nem hagyom!
A kolonoszkópia előtt béltisztítás, hashajtás, előző nap már csak üres leves, aznap beöntés – tiszta Hawaii, már hiányzott egy kis felhajtás. Az ember közben egészen tárgyiasítja a testét: helló, én csak egy porhüvely vagyok, rajtam kívülálló dolgok ezek, hasznos funkciója van minden lépésnek, például, hogy ne hányjak hetente, hogy kiderüljön, mi okozza a gyulladást a beleimben, hogy nem valami összenövés eredménye-e, vagy az epekövem van rá hatással, vagy valami ételintolerancia.
Nem is gondolkodom rajta tovább, majd a kommentelők megmondják. Számtalan levelet kaptam a múltkori epe-naplóm után is, hogy mi a diagnózis – még az orvosom se tudja jobban.
Jaj, istenem, hova tűnnek majd az epés megjegyzéseim, ha kiveszik az epehólyagomat?
Remélem, azért valamennyi megmarad
„És az epéd nélkül hogy fogsz élni?” – kérdezik.
„Az epe nélkül prímán lehet élni!” – mondják.
Akkor minek van ott egyáltalán? Amikor megterveztek minket anatómiailag, és azt mondták, hogy akkor itt most legyen egy epe, akkor teljesen felesleges kört futottak? Ha nélküle is prímán lehet élni, akkor minek fárasztották magukat ezzel?
Meg még az is van, hogy epediétán vagyok egy hónapja. No alkohol, no party, semmi zsíros, fűszeres étel, csak párolt könnyű húsok, zöldségek, saláták, de a hüvelyeseket kerülni el, viszont gyógyteákat és sok vizet inni, ilyesmik.
Megszűnik lassan az identitásom, maradok tisztelettel, aki sohase voltam, aki mentes vizet kér a buliban, vagy oda se megy, mert kurva gáz nézni a sok részeg embert. Olyankor mindig eszembe jut: jesszus, ilyen vagyok általában én is?
Még az is lehet, hogy a végén megtalálom valami olyan részem, amiről azt hittem, nem is létezik. Epés megjegyzések nélkül, „lesoványkodva”, mentes vizet visszaválthatós üvegből, újrahasznosított szívószállal szürcsölgető nő leszek, aki frissen éli a napjait, extrém módon képes koncentrálni a munkájára, és a hasüregében egyre kevesebb szerv van.
Ja, igen, az epehólyag miatt már fel sem vágnak, laparoszkópos műtéttel távolítják el
És akkor most mondjátok meg, hogyan ne képzeljem el, hogy a hasamba vájt kis lyukon át kirángatják az epémet? A keserű megjegyzéseimmel együtt.
Na, eskü, befejezem, még mielőtt megírom az egészségügyi Epe-Odüsszeiát (alcím: Bolyongásaim a hasamban). Jöhetnek a kommentek.
Szentesi Éva
Kiemelt képünk illusztráció! Nem a szerzőt ábrázolja! (Forrás: Getty Images/Alan Rubio)