„A bántalmazóknak sok esetben jó a fellépése, kifogástalan a modora, magabiztosak és higgadtak. A bíróságra kész sztorival érkeznek egykori társuk ellehetetlenítésének céljából, van, hogy a történetüknek akad némi valóságalapja is, amit meggyőzően elő is adnak. Gyakori érv az is, hogy a másik fél labilis, és pszichés problémái vannak, vagyis megpróbálják őrültnek beállítani.” És előfordul, hogy sikerül átverniük a hatóságot is…

Filákovity Radojka kolléganőnk és férje, Bielik István fotográfus a határnál készítették megrázó riportjukat:

A plakátok, az üzenetek, a téma kikerülhetetlen: április harmadikán népszavazás lesz a „gyermekek védelmében” – és az erről szóló kampány nyomán, a gyerekek részéről olyan kérdések is elhangozhatnak, amelyekkel egyébként nem biztos, hogy (még) foglalkozna a család. Ezek megválaszolásában igyekszik segíteni gyerekjogi szerzőnk.

Sok gyerek szenvedélyesen szeretne tenni azért, hogy egy jobb világban éljünk, és ma már sok fiatal megtapasztalta, hogy nem kell ehhez feltétlenül a felnőttekre várniuk. Gyerekjogi szerzőnk három tizenéves aktivistával beszélgetett.

Vajon megmenthetők lennének a – Ranschburg Jenő kifejezésével – megfagyott gyerekek? És ha igen, hogyan?

Szemüvegkeret hagymahéjból, ülőlap fenyőtűből, lámpa narancshéjból és váza kávézaccból. Zala Zsófi formatervező a növényi hulladékokban nem szemetet, hanem kihívást és tengernyi lehetőséget lát.

Vannak, akik szerint David Attenborough SEM igazi környezetvédő, sőt, inkább kártékony. Bizony.

„Nem érti, mert gyerek. Nem fog emlékezni rá, mert gyerek. Engem is megütöttek, mégis rendes ember lettem – neki sem árt »annyira«, mert még gyerek”... Ez csak három, van még ott, ahonnan ezek jöttek. Gyurkó Szilvi a gyerekkor legnagyobb tévhiteiről: